Az Uralothek alapján |
hanti/osztják | V | ńi̬ləγ 'acht' | 218 | ||||
DN | ńitə 'acht' | ||||||
O | ńijəl 'acht' | ||||||
manysi/vogul | T | ńalāləw 'acht' | KannMskr | ||||
KU | naləw 'acht' | ||||||
P | ńalləw 'acht' | ||||||
So | ńolāluw 'acht' | ||||||
magyar | nyolc 'acht' | ||||||
ÚESz. | nyolc |
Az osztják əγ és ə denominális névszóképzők lehetnek. Az osztják O j (< *γ) hangátvetéssel magyarázható.
A vogul szó -ləw, -luw utótagja azonos a vogul (MSz.) T low stb. 'tíz' számnévvel.
A magyar nyolc szó végi c eleme feltehetőleg a kilenc 'kilenc' analógiás hatására keletkezett.
A magyar nyolc o eleme korábbi *a hangból l + dentális hang előtti labializálódással keletkezett.
A halászó-vadászó népek sokszor 'köteg, csomó' jelentésű szavakkal neveznek meg meghatározott számú mókusprémet vagy szárított halat stb. (Wichmann: MSFOu. 52: 347; Rédei: NyK 65: 159). Lehetséges, hogy az ugor nyelvekben a 'nyolc' jelentésű szám kifejezésére szintén hasonló jelentésű szót használtak. Ezért nem zárható ki, hogy a magyar nyolc és obi-ugor megfelelői egy olyan ugor szóra mennek vissza, amelynek a jelentése 'köteg, csomó': *ńalɜ > ? osztják (OL 137) V ńula, DN ńuta, Kaz. ńǫʌa 'együtt', ? magyar nyaláb 'köteg, csomó'.
Az ugor 'nyolc' jelentésű számnévnek az osztják (OL 58) V ńŏl, DN ńɑ̆t 'orr', vogul (MSz.) T K ńål, N ńol 'ua.' szavakból való létrejötte, vagyis egy viszonylag fejlett ugor számrendszer (1—7, 20, 100) mellett az új számnévnek testrésznévből való keletkezése (ÁKE 606; Mészöly: MNy. 25: 330, ÓmSzöv. 96; Orbán, FgrSzámn. 46, 48, 50; Juhász: Pais-Eml. 315) jelentéstani szempontból nem valószínű.