Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. mańćɜ, maćɜ Ug    'mese; mesél'  de 'Märchen; erzählen'  en 'tale; tell (tale, story)'



    UEW № 1800 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Sprache. Rede


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Chanti/OstjakischVmańt́ 'Sage'531
    Vmańt́ 'Märchen erzählen'74
    DNmońt́ 'Sage'
    DNmońt́ 'Märchen erzählen'74
    Omaś 'Sage'
    Omaś 'Märchen erzählen'74
     
    Ungarisch mese 'Märchen, Fabel,'Akk. mesét
     mesél- '(Märchen) erzählen, fabulieren'
    regmese 'Rätsel'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar mese szó e eleme vagy kicsinyítő képző, vagy PxSg3.

    Az osztják alapján *ńć hangkapcsolat, a magyar alapján pedig *ć hang feltételezhető.

    A kikövetkeztethető ugor első szótagi *a a magyarban a szó belseji *ć palatális mássalhangzó hatására palatalizálódott (e).

    A szócsalád az alább szavakkal áll még rokoni kapcsolatban: osztják V mańť 'egy osztják frátria neve', vogul T mäńćī·, So. mańśi 'vogul', magyar magyar 'magyar' (lásd *mańćɜ 'férfi, ember' Ug.). A két szócsalád egyeztetése jelentéstani szempontból magyarázható, hiszen a *mańćɜ ~ *maćɜ 'férfi, ember' szó jelentése az ugor korban lehetett 'család, frátria'. A mai osztják mańť 'monda' ~ magyar mese 'mese, fabula' szavak — feltételezhetően az ugor korban — olyan összetételekben szerepeltek, mint az osztják *mańť-köl (köl 'szó; üzenet; újdonság, nyelv') vagy a magyar *mese-szó/-beszéd (szó 'szó', beszéd 'beszéd') 'monda, tettekről, hőstettekről szóló elbeszélések, egy-egy család története' jelentésben. Jelentéstani szempontból vö. még votják S vi̮ǯi̮-ki̮l, K və̑žə̑-kə̑l 'fabula, elbeszélés, monda' (vi̮ǯi̮ 'gyökér' ~ 'család, tő', ki̮l 'nyelv (szerv), nyelv, szó, beszéd').

    Nomenverbum.

    Az osztják N ɑ̄mės 'rejtvény' és vogul N ɑ̄mėś, K oåmėlėś szavak (Munkácsi: Ethn. 4: 254; Munkácsi: NyK 24: 153, 25: 374; ÁKE 525) hangtani okokon kívül azért sem tartozhatnak ide, mert a vogul szó tatár (Kannisto: FUF 17: 55), az osztják szó pedig vogul jövevényszó.



    Literatur
    • Moór: ALH 2: 63 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Toivonen: FUF 19: 181, 240, 22: 143 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Bárczi: Htört2 118.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Hexendorf: MNy 46: 74 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Gulya: MNy 59: 80 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Rédei: NyK 81: 353 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Toivonen: ÕESToim 30: 741 = Verhandlungen der Gelehrten Estnischen Gesellschaft [später auch:] Õpetatud Eesti Seltsi Toimetused. I–XXXII. Tartu 1846–1940.
    • Steinitz: OstjChr2 148.00 = Steinitz, Wolfgang, Ostjakische Grammatik und Chrestomathie. 2., verb. Aufl. Leipzig 1950.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.