Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. lȣćɜ Ug    'széles, tágas, bő, laza'  de 'weit, locker, lose'  en 'wide, broad, loose '



    UEW № 1795 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Old


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? hanti/osztjákTrjḷȧt́ək 'weit, geräumig (Gefäß,Hof usw.), wohinein viel geht, weit (Stiefel, Anzug)'Ostjakisches: 492
    DNlȧt́ək 'weit (z.B. Stiefel,), geräumig'Ostjakisches: 492
    Šerklaśək 'weich'Steinitz, OstjChr2
     
    ? manysi/vogulTJlaćət 'weit, geräumig'WV: 70
    KUlaśt 'weit, geräumig'WV: 70
    Plaśt 'weit, geräumig'WV: 70
    Solośit 'weit, geräumig'WV: 70
     
    ? magyar laza 'locker, aufgelockert, lose; puha, lágy (pl. káposzta, ember); weich (z.B. Kohl), weichlich (z. B.Mensch); megdült gabona; umgesunken (Getreide); hitvány, összeasszott szemű, vadzabos (árpa); minderwertig, eingeschrumpft, mit Flughafer verschmutzt (Gerste); hegyoldalban fekvő szőlőnek alsó vagy felső vége, amely üresen van hagyva v. gyümölcsfákkal van beültetve; oberes od. unteres Ende eines Weinbergs, das leer gelassen od. mit Obstbäumen bepflantz wurde'
    ÚESz.laza


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Az osztják k, vogul t és magyar a képzők.

    Az osztjákban az eredeti veláris magánhangzó a szó belseji palatális mássalhangzó hatására palatalizálódott.

    Hangutánzó/hangfestő.

    A finn lämsä 'kissé laza, lógó', lapp lavčo 'solutus, laxus', mordvin lavšo 'laza, ernyedt, bágyadt' és cseremisz lapša: lapša-pələš 'schlappohrig' (Wichmann: FUF 15: 19; Toivonen: FUF 19: 189) szavak szó belseji *ḿć (*mś) mássalhangzó-kapcsolatuk miatt nem tartozhatnak ide.



    Bibliográfia
    • Wichmann: FUF 15: 19 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 19: 189 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Steinitz: OstjChr2 146.00 = Steinitz, Wolfgang, Ostjakische Grammatik und Chrestomathie. 2., verb. Aufl. Leipzig 1950.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.