Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kȣ̈ćɜ (kȣ̈ćɜ-rɜ) Ug    'keserű'  de 'bitter'  en 'bitter (a)'



    UEW № 1787 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Geruch. Geschmack


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Mansi/WogulischKkwåśkėrtaχt- 'savanyúnak érzik (кислым пахнет); etwas schmekt jemandem sauer'NyK: 23:346
    KMkäsəml- 'räuchern'MSFOu: 180:162 (Kannisto -Liimola – Eiras)
    Pkwaśėrt-: šämäm påšėmnė kwaśėrtawei̊ 'szemeimet csípi, égeti a füst; der Rauch beißt mir in den Augen'ÁKE: 407
    Pkäššəm: käššəm-woŋ˳kə 'Räuchergrube'MSFOu: 180:162 (Kannisto -Liimola – Eiras)
    LOkassəml- 'räuchern'MSFOu: 180:162 (Kannisto -Liimola – Eiras)
    Nkwosėrtaχt- 'einen scharfen herben, bitteren Geschmack od. Geruch haben'ÁKE: 407
     
    Ungarisch kesered- 'bitter werden; erbittert werden'
     keserű 'bitter, herb'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A vogul kėrtaχt, taχt és magyar ed, ű képzők.

    Az *rɜ képző valószínűleg már az ugor korban a tőhöz járult.

    A vogul So. wośram 'epe' (Munkácsi: NyK 23: 346; Toivonen: FUF 19: 122) szó az eredeti szókezdő *w és a veláris vokalizmus (ősvogul *ɑ̆) miatt nem tartozik ide.

    A tévesen idevont finn kitkerä 'keserű' szót és megfelelőit (MUSz. 23; VglWb. 62, 63; ÁKE 407; NyH7; SzófSz.; Lytkin: VJa. 1953/5: 57) lásd a *kačkɜ 'keserű, savanyú, romlott; megkeseredik, megsavanyodik, megromlik' FU alatt.



    Literatur
    • Munkácsi: ÁKE 407 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Setälä: FUF 2: 231 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 23 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 25: 176, 265 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • D.Bartha: Szóképz 110
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.