Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ki (ki-mɜ), kü (kü-mɜ) Ug    'külső (fn), (esetragokkal:) kint, kívül, ki, ki(felé)'  de 'das Äußere, {} außen, draußen, aus, hinaus usw.'  en 'outward appearance, external surface, (with case suffixes:) out, outside, outwards'



    UEW № 1776 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Außen


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Chanti/OstjakischVküm 'hinaus, das Äußere'OL: 215, 14, 402
    Vkɔ̈mən 'außen'OL: 215, 14, 402
    Vkɔ̈məltä 'von draußen'OL 215, 14, 402
    DNkim 'hinaus, das Äußere'OL: 215, 14, 402
    DNkȧmən 'außen'OL 215, 14, 402
    DNkȧməttȧ 'von draußen'OL: 215, 14, 402
    Okim 'hinaus, das Äußere'OL: 215, 14, 402
    Okȧmən 'außen'OL: 215, 14, 402
    Okȧməltȧ 'von draußen'OL: 215, 14, 402
     
    Mansi/WogulischTJkün 'aus, hinaus'MSFOu: 127:135, 166, 187
    TJkün 'draußen'MSFOu: 127:135, 166, 187
    TJkünə·l 'von außen, außen herum vorbei'MSFOu: 127:135, 166, 187
    KUkänə 'aus, hinaus'MSFOu: 127:135, 166, 187
    KUkɑ̄n 'draußen'MSFOu: 127:135, 166, 187
    KUkɑ̄nəl 'von außen, außen herum vorbei'MSFOu: 127:135, 166, 187
    Pkän 'aus, hinaus'MSFOu: 127:135, 166, 187
    Pkɑ̄n 'draußen'MSFOu: 127:135, 166, 187
    Pkɑ̄nəl 'von außen, außen herum vorbei'MSFOu: 127:135, 166, 187
    Sokona 'aus, hinaus'MSFOu: 127:135, 166, 187
    Sokon 'aus, hinaus, draußen'MSFOu: 127:135, 166, 187
    Sokonəl 'von außen, außen herum vorbei'MSFOu: 127:135, 166, 187
    Sokon 'aus, hinaus'MSFOu: 127:135, 166, 187
     
    Ungarisch ki 'hinaus, heraus'
     ki 'hinaus, heraus'
     kilenc 'neun'
     kinn 'draußen'
     kint 'draußen'
     kívül 'draußen'
     kívül 'außer(halb); ausgenommen'
    Altkivé 'hinaus, heraus'
    Altkívül 'von außen'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Az osztják m, vogul n és magyar v (< *m) képzők. Ha a vogul kün, känə stb. alakok az ősvogul *kümən, *kämnə alakból származnak, akkor az *m képző már az ugor korban a tőhöz járult.

    Az osztják, vogul és magyar n, továbbá a magyar nt lokatívusz-, az osztják l(ta), vogul l és magyar l pedig ablatívuszrag. A vogul kün stb. '-ból, -ből, ki' és a magyar ki (< kivé) alakokban latívuszrag rejlik.

    A kilenc szó az ősmagyar korban keletkezett elhomályosult összetétel; előtagja a kívül 'kint, kívül' (< *kiwȣ̈l > > kíl > kil) határozószóval azonos, -nc utótagja pedig ősmagyar kori permi jövevényszó (lásd MSzFgrE a harminc alatt). Az eredeti jelentése: 'egy kivételével (egyen kívül) tíz'.

    A zürjén S kińći, kińća, PO kińa· 'kívül' (Budenz: NyK 6: 388; Wichmann: FUF 16: 194; FUV ?-lel) szó belseji ń hangja miatt nem tartozik ehhez az egyeztetéshez.



    Literatur
    • Wichmann: FUF 16: 194 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Hunfalvy: MNyszet 4: 385 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Liimola: MSFOu 127: 135 185 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 369 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Budenz: NyK 6: 388 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hunfalvy: NyK 9: 56, 10: 200 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Toivonen: Nyr 59: 70 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • A.Szabó: Nyr 85: 222 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Hunfalvy: VogF 278, 280 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).