anhand von Uralothek |
Chanti/Ostjakisch | V | küm 'hinaus, das Äußere' | OL: 215, 14, 402 | ||||
V | kɔ̈mən 'außen' | OL: 215, 14, 402 | |||||
V | kɔ̈məltä 'von draußen' | OL 215, 14, 402 | |||||
DN | kim 'hinaus, das Äußere' | OL: 215, 14, 402 | |||||
DN | kȧmən 'außen' | OL 215, 14, 402 | |||||
DN | kȧməttȧ 'von draußen' | OL: 215, 14, 402 | |||||
O | kim 'hinaus, das Äußere' | OL: 215, 14, 402 | |||||
O | kȧmən 'außen' | OL: 215, 14, 402 | |||||
O | kȧməltȧ 'von draußen' | OL: 215, 14, 402 | |||||
Mansi/Wogulisch | TJ | kün 'aus, hinaus' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | ||||
TJ | kün 'draußen' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
TJ | künə·l 'von außen, außen herum vorbei' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
KU | känə 'aus, hinaus' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
KU | kɑ̄n 'draußen' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
KU | kɑ̄nəl 'von außen, außen herum vorbei' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
P | kän 'aus, hinaus' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
P | kɑ̄n 'draußen' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
P | kɑ̄nəl 'von außen, außen herum vorbei' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
So | kona 'aus, hinaus' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
So | kon 'aus, hinaus, draußen' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
So | konəl 'von außen, außen herum vorbei' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
So | kon 'aus, hinaus' | MSFOu: 127:135, 166, 187 | |||||
Ungarisch | ki 'hinaus, heraus' | ||||||
ki 'hinaus, heraus' | |||||||
kilenc 'neun' | |||||||
kinn 'draußen' | |||||||
kint 'draußen' | |||||||
kívül 'draußen' | |||||||
kívül 'außer(halb); ausgenommen' | |||||||
Alt | kivé 'hinaus, heraus' | ||||||
Alt | kívül 'von außen' |
Az osztják m, vogul n és magyar v (< *m) képzők. Ha a vogul kün, känə stb. alakok az ősvogul *kümən, *kämnə alakból származnak, akkor az *m képző már az ugor korban a tőhöz járult.
Az osztják, vogul és magyar n, továbbá a magyar nt lokatívusz-, az osztják l(ta), vogul l és magyar l pedig ablatívuszrag. A vogul kün stb. '-ból, -ből, ki' és a magyar ki (< kivé) alakokban latívuszrag rejlik.
A kilenc szó az ősmagyar korban keletkezett elhomályosult összetétel; előtagja a kívül 'kint, kívül' (< *kiwȣ̈l > > kíl > kil) határozószóval azonos, -nc utótagja pedig ősmagyar kori permi jövevényszó (lásd MSzFgrE a harminc alatt). Az eredeti jelentése: 'egy kivételével (egyen kívül) tíz'.
A zürjén S kińći, kińća, PO kińa· 'kívül' (Budenz: NyK 6: 388; Wichmann: FUF 16: 194; FUV ?-lel) szó belseji ń hangja miatt nem tartozik ehhez az egyeztetéshez.