Uralonet

jäse (jäsne) FP FU 'testrész, végtag, ízület' de 'Glied, Gelenk' en 'bodypart, joint'

UEW № 176 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Körperteile

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		jäsen 'Glied, Gelenk'	Gen. jäsenen

Estnisch		jäse 'Glied (einer Kette od. am Körper)'	Gen. jäseme

Saami	N	jæsân 'Glied, Gelenk'		< Finnisch

Mordwinisch	E	eźńe 'Gelenk, Glied'			Beitr: 230
	M	jäźńä 'Gelenk, Glied'
	M	äźńä 'Gelenk, Glied'

Mari/Tscheremissisch	KB	ježəŋ 'Gelenk; Knötchen einer Pflanze'
	U	jə̑žəŋ 'Gelenk; Knötchen einer Pflanze'
	M	ježəŋ 'Gelenk; Knötchen einer Pflanze'
	B	jə̑žə̑ŋ 'Gelenk; Geschlecht (die Kinder: erstes Geschlecht usw.)'

Wotjakisch/Udmurtisch	S	joz 'Gelenk; Halmknoten'
	MU	ďoz 'Gelenk, Altersgenosse'			Wichmann: Manuskript
	K	joz 'Gelenk; Halmknoten'
	G	joz 'Gelenk'			MSFOu: 65:331 (Wichmann mitg. Uotila)

Komi/Syrj	S	je̮z 'Volk Leute, Menschen, andere (Leute), Fremder, anderer; fremd'
	S	je̮z-vi̮j 'Gliedgelenk'
	VO	jez 'Gelenk'
	P	je̮z 'Volk Leute, Menschen, andere (Leute), Fremder, anderer; fremd'
	P	je̮zna 'Muskel, Gelenk'			Wied [syrj]
	PO	jȯz 'Zeit'

Chanti/Ostjakisch	Trj	ji̮s 'ehemalig, altertümlich, Vorzeit'		< Komi/Syrj
	DN	jis 'ehemalig, altertümlich'		< Komi/Syrj
	O	jis 'ehemalig, altertümlich'		< Komi/Syrj

Mansi/Wogulisch	N	jis 'Zeitraum'		< Komi/Syrj

? Ungarisch		íz 'Glied; Mal, -mal, (egy ízben 'einmal', több ízben mehrere Male')'
		izmos 'kräftig sehnig, muskulös'

Erklärung

A finn ne, mordvin ńe, ńä és cseremisz ŋ valószínűleg képzők lehetnek, de a tőhöz is tartozhatnak.

A mordvin ź a megelőző palatális magánhangzó és a rákövetkező ń hang hatására palatalizálódhatott.

A magyar szóról lásd még *jȣ̈tɜ '(vég)tag, (test)rész; ízület' Ug.

A nyenyec (27) ŋēsūʔ 'ízület, testrész', enyec usuʔ 'ujjperc', nganaszan ŋajụi (Halász: NyK 24: 455; Setälä: FUFA 12: 54; Setälä: JSFOu 30/5: 55; Beitr 92, 230, 270) szavak eredeti magánhangzós szókezdetük, első szótagbeli veláris magánhangzójuk, valamint feltett szóbelseji *ś hangjuk miatt nem tartozhatnak ide.

Literatur

Hajdú: ALH 4: 22 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Beitr 92, 230, 270 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Collinder: CompGr 169 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Joki: MSFOu 103: 124 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 829 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Hajdú: NyK 55: 64 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Lakó: NyK 56: 43 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Radanovics (=Rédei): NyK 62: 326
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 30
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 370 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.