Uralonet

ϑäptɜ, säptɜ Ug 'hét (num)' de 'sieben' en 'seven'

UEW № 1749 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Szám

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


hanti/osztják	V		läwət 'sieben, Woche'		Ostjakisches: 1081
	Vj		jäwət: iki jäwət 'sieben, Woche'	iki 'Mond, Monat'	Ostjakisches: 1081
	DN		tȧpət 'sieben, Woche'		Ostjakisches: 1081
	O		lȧpət 'sieben, Woche'		Ostjakisches: 1081
	Šerk	?	tapət 'sieben'		Steinitz, OstjChr2: 159

manysi/vogul	TJ		sɑ̄t 'sieben, Woche'		WV: 3
	KU		sɔ̈̄t 'sieben, Woche'		WV: 3
	P		sāt 'sieben, Woche'		WV: 3
	So		sāt 'sieben, Woche'		WV: 3

magyar			hét 'sieben, Woche'	Akk. hetet
	ÚESz.		hét

Magyarázat

< ősiráni: vö. szanszkrit saptá , avesztai hapta , középperzsa, perzsa haft 'hét' < előárja *septəm .

A vogul s korai ugor *s > *ś (a rákövetkező palatális magánhangzó hatására) > s hangváltozással magyarázható.

A magyar hét (< *ét) szó h eleme vagy a 'hat' analógiájára keletkezett, vagy a feltett korai ugor *s folytatója, amely a hat (< ősmagyar *χot) analogikus hatására őrződött meg.

Az a magyarázat, hogy a magyar hét szó az obi-ugor szavaktól független iráni átvétel, és a h az átadó nyelvi h folytatója (vö. avesztai hapta, FUV) lenne, nem valószínű.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 15, 16, 130, 179, 200, 215, 217 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
ÁKE 339 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Moór: ALH 2: 357 Anm = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Jacobsohn: ArUgrof 163, 177 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
Collinder: CompGr 60 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Munkácsi: Ethn 5: 138 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
Setälä: FUFA 12: 166 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Toivonen: JSFOu 56/1: 19 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Munkácsi: KSz 19: 10 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
Ahlqvist: Kulturw 4 = Ahlqvist, August, Die Kulturwörter der westfinnischen Sprachen. Ein Beitrag zu der älteren Kulturgeschichte der Finnen. Deutsche, umgearb. Aufl. Helsingfors 1875 (Forschungen auf dem Gebiete der ural-altaischen Sprachen. II. Theil).
Hajdú: MKE 43, 79 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
Moór: MNy 45: 314 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Joki: MSFOu 151: 313 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 133 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
NyH7
Szinnyei: NyK 33: 478 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
E.Itkonen: UAJb 28: 59 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
Toivonen: Vir 1953: 16 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.