Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ϑarańa, sarańa Ug    'arany; réz'  de 'Gold; Kupfer'  en 'gold; copper'



    UEW № 1746 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Mineralien


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Chanti/OstjakischVlorńə 'Kupfer (Samovar-)'Ostjakisches: 1091
    Vjjorńi 'Messing, Kupfer (woraus, z.B. Samoware hergestellt werden)'Ostjakisches: 1091
     
    Mansi/WogulischTJtarə·ń 'олово'Kannisto, Mskr
    KOtarəń 'Kupfer'Kannisto, Mskr
    Ptarəń 'Kupfer'Kannisto, Mskr
     
    Ungarisch arany 'Gold; golden'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    < altiran.: aw. zaraniia- , altpers. daraniya- , skr. híraṇya- 'Gold'.

    Das Bedeutungsverhältnis ung. 'Gold' ~ ostj.-wog. 'Kupfer' läßt sich durch den häufigen Wechsel der Namen der Metalle ähnlicher Farbe erklären; vgl. ung. ón 'Zinn' ~ wog. å̄ln 'Silber', ung. vas 'Eisen' ~ finn. vaski 'Kupfer'.

    Mord. siŕńe 'Gold', tscher. šörtńi, wotj. zarńi und syrj. zarńi (> ostj. DN sorńə, wog. KU surəń 'Gold') (Gyarm., Aff. 190; Castrén: Versuch 97; Budenz: NyK 7: 40; VglWb. 215; s-Laute 26; EtSz.; Uotila: MSFOu. 65: 37; SzófSz. usw.) sind Entlehnungen aus verschiedenen iran. Sprachen sowie aus verschiedenen Zeiten.



    Literatur
    • ÁKE 28, 82, 141, 644 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Moór: ALH 2: 365 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Jacobsohn: ArUgrof 98 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Toivonen: FUF 15: 90 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 256 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 179 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Toivonen: JSFOu 56/1: 25 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Hajdú: MKE 28, 34 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • Uotila: MSFOu 65: 37 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Gulya: NyIOK 22: 286 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Moór: NyK 53: 80 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 26.00 = Paasonen, H., Die finnisch-ugrischen s-Laute. I. Anlaut. Helsingfors 1903 [Sonderdruck: MSFOu 41. 1918].
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 28: 59 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Joki: Verba docent 54.00