Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ϑaŋɜ Ug    'ág'  de 'Ast, Zweig'  en 'branch (n), twig'



    UEW № 1745 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: A növények részei


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákTrjʌăγ˳i̮ 'durch einen Ast entstandene Schiefheit Kerbe (bzw. Wulst) am Rand eines Brettes, einem Holzscheit usw. (nb. stets an einem gespalteten)'Ostjakisches: 1045
    VKjăγi̮ 'wegen eines Astes entstandene Vertiefung (z. B. am Rand eines Brettes)'Ostjakisches: 1045
    Krtăwə 'durch einen Ast hervorgerufene Biegung im Holz, an einem Kienspan, durch einen Ast enstandene Schiefheit, Kerbe an einem Brett, einem Kienspan'Ostjakisches: 1045
    Kazʌŏwĭ 'beim Spalten entstehendes (die Hälften verbindendes) Blatt; durch einen Ast entstandene Schiefheit am Rand eines Brettes einem Holzscheit usw.'Ostjakisches: 1045
     
    manysi/vogulTJtaw 'Ast'WV: 71
    KUtaγ 'Ast'WV: 71
    Ptē̮γ 'Ast'WV: 71
    Sotow 'Ast'WV: 71
     
    ? magyar ág 'Ast, Zweig; Zacken, z. B. an einer Gabel, an einem Hirschgeweih; Arm eines Flusses'
    ÚESz.ág


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A szó belseji mássalhangzó *ŋ lehetett, ami az osztjákban és a vogulban *γ > γ, w, a magyarban pedig *ŋk > g változáson ment keresztül.

    Az osztjákban feltételezhető 'ág' → 'durch einen Ast hervorgerufene Biegung im Holz ...' jelentésváltozáshoz vö. osztják (564) V noγ 'ág' ~ DN nuw 'ág (a fán, im Brett)'; zürjén Le. ul 'gally, ág' ~ 'Knorren, Astansatz im Holz, im Brett'.

    A magyar szóhoz lásd még *šaŋka 'ág, gally' FU.



    Bibliográfia
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Rédei: NyK 67: 325 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.