Az Uralothek alapján |
hanti/osztják | V | ät- 'empfindlich werden (Zähne); härten (Eisen)' | Ostjakisches: 106 | ||||
DN | ȧt- 'empfindlich werden' | Ostjakisches: 106 | |||||
O | ȧttə- 'härten (Eisen)' | Ostjakisches: 106 | |||||
manysi/vogul | KM | kērmə ɔ̈̄tiləm 'железо калю' | MSFOu: 134:58, 59, 233 (Kannisto – Liimola) | ||||
KU | ɔ̈̄t: ɔ̈̄təmkēr 'das gehärtete Eisen' | kēr 'Eisen' | MSFOu: 134:58, 59, 233 (Kannisto - Liimola) | ||||
magyar | edz- 'abhärten; (Stahl) härten' | ||||||
Alt | ötʃzeni 'eintauchen; gießen' | Baróti Szabó Dávid:1792 | |||||
ÚESz. | edz |
Egy ugor *tt esetében az ómagyar ötsz- (< *etsz-) alak a régebbi, és az sz képző. Így ebből az alakból az edz- zöngésüléssel keletkezhetett. Egy ugor *t esetén viszont a magyar edz- alak az eredetibb, és a dz a *z hangból keletkezett affrikálódással.
A magyarban a hangsúlyos szótagi nyílt e az ö-ző nyelvjárásokban szórványosan labializálódhatott.
Az ómagyar 'belemárt' és 'önt' jelentés voltaképpen a vasnak vízbe való mártására, valamint vízzel való leöntésére, azaz edzésére vonatkozik.
A magyar edz- szó az eredeti zárt magánhangzója miatt nem származtatható az ómagyar öt- 'önt' igéből (Csűry: MNy. 24: 90), jelentéstani okokból a magyar nyj. -ügy '-patak' szóból (Juhász: MNy. 31: 148) sem.