Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. äkɜ, äγɜ, äwɜ Ug    'lánya vkinek, lány'  de 'Tochter, Mädchen'  en 'daughter, girl'



    UEW № 1728 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Familie. Verwandtschaftsbezeichnungen,  Weib


    Set of correspondences
     
    ? Khanty/OstyakVöγi 'Mädchen, Tochter'OL: 161
    DNewə 'Mädchen, Tochter'OL: 161
    Oewi 'Mädchen, Tochter'OL: 161
     
    ? Mansi/VogulTJäw 'Mädchen, Tochter'MSFOu: 180:8 (Kannisto – Liimola - Eiras)
    KMɔ̈̄ 'Mädchen, Tochter'MSFOu: 180:8 (Kannisto – Liimola – Eiras)
    Pā 'Mädchen, Tochter'MSFOu: 180:8 (Kannisto – Liimola – Eiras)
    Soāγi 'Mädchen, Tochter'MSFOu: 180:8 (Kannisto – Liimola – Eiras)
     
    ? Hungarianregi: iafia 'seine (ihre) Kinder, seine (ihre) Angehörigen'Akk. iafiát, iátfiát
    regi: ijafia 'seine (ihre) Kinder, seine (ihre) Angehörigen'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A magyar i nem szabályos megfelelője a kikövetkeztetett ősosztják *ö és ősvogul *ǟ hangoknak; az elhomályosult összetétel előtagja (ia-) az utótag (-fia) hatására veszíthette el palatális hangrendjét.

    A magyar iafia összetétel utótagja (-fia) a fiú 'fia vkinek, fiú' szó PxSg1-gyel ellátott alakja. A fiú szóhoz lásd még *pojka 'fia vkinek, fiú' FU.

    A magyar ia- valószínűleg a fia alak ikerítésével, majd az f hang elhagyásával jött létre.

    Az osztják (Ahlqv.) evi-poχ, ev-poχ 'gyerekek, utódok', (16) V öγilämən pɑ̆γəlamən 'család', vogul (WV 19) TJ äwpü·w, KU ɔ̈̄püw, VN ɔ̈̄pǖ, So. ɑ̄γipiγ 'gyerek' és magyar iafia 'az ő gyerekei ...' szavak alapján feltételezhető, hogy már az ugor korban kialakult a 'fia vkinek, fiú' + 'lánya vkinek, lány' jelentésű szavakból az összefoglaló összetétel.



    Bibliography
    • Steinitz: DEWO 38.00 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • Karjalainen: FUF 13: 217 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Baboss: MNy 36: 114 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Pais: MNy 57: 78 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 24: 157 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Szinnyei: NyK 35: 442 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: NyK 42: 347, 349 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Steinitz: OstjChr2 136.00 = Steinitz, Wolfgang, Ostjakische Grammatik und Chrestomathie. 2., verb. Aufl. Leipzig 1950.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.