anhand von Uralothek |
Chanti/Ostjakisch | V | aγət- 'sich erbrechen, speien' | OL: 28 | ||||
Vj | aγət 'das Erbrechen' | Ostjakisches: 26-7 | |||||
Trj | åγət- ~ uγət- 'sich erbrechen, speien' | OL: 28 | |||||
DN | aχət- 'sich erbrechen, speien' | OL: 28 | |||||
Kr | aχət 'das Erbrechen' | Ostjakisches: 26-7 | |||||
O | aχət 'das Erbrechen' | Ahlqvist, NOstjSpr-7142: 26-7 | |||||
O | aχət- 'sich erbrechen, speien' | OL: 28 | |||||
Mansi/Wogulisch | KU | ajt- 'sich erbrechen' | Steinitz, DEWO: 48 (Kannisto – Liimola, mitg. Steinitz) | ||||
VS | ajt- 'sich erbrechen' | Steinitz, DEWO: 48 (Kannisto – Liimola, mitg. Steinitz) | |||||
So | ājət 'Erbrechen' | Steinitz, DEWO: 48 (Kannisto – Liimola, mitg. Steinitz) | |||||
So | ājtaχt- 'sich erbrechen' | Steinitz, DEWO: 48 (Kannisto – Liimola, mitg. Steinitz) | |||||
Ungarisch | utál- 'verabscheuen, verachten, sich vor jm/etw. ekeln, hassen' |
A magyar ál deverbális igeképző.
A magyar u (< elavult, nyj. ú) az *ak kapcsolat mássalhangzóelemének spirantizálódása (*k > *γ) és vokalizálódása (*γ > *u̯) útján keletkezett: *au̯ > *ou̯ > *uu̯ > ú (> u).
A magyarban 'hányás; hány' → 'az undortól elhányja magát' → 'irtózik, undorodik' jelentésváltozás történt.
Többen (MUSz. 834, 870; SKES ?-lel; Collinder: CompGr. 403) az osztják aγət- 'hány' szót a finn oksenta- 'ua.' szóval egyeztették. Az osztják szó szó belseji konszonantizmusa azonban — magyar megfelelője, az utál- szó ismeretében — *kt hangkapcsolatra vezethető vissza, ezért a finn szóval és annak megfelelőivel, amelyek *ks hangkapcsolatra mennek vissza, nem egyeztethető.
Nomenverbum.
Hangutánzó/hangfestő.