Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. jäŋe FU    'jég'  de 'Eis'  en 'ice'



    UEW № 171 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Witterung


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  jää 'Eis'
     
    Estnisch  jää 'Eis'
     
    SaamiLjiekŋa 'Eis'
    Njiegŋâ -ŋ- 'glacier; Eis'
    Notjieññ 'Eis'Kuollan: 484
    Kldjīññ 'Eis'Kuollan: 484
    Tjīññ 'Eis'Kuollan: 484
     
    MordwinischEej 'Eis'
    Eev 'Eis'
    Eeŋ 'Eis'
    Eij 'Eis'
    Mjäj 'Eis'
    Mäj 'Eis'
     
    Mari/TscheremissischKBi 'Eis'
    Ui 'Eis'
    Bij 'Eis'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSje̮ 'Eis'
    Kďȯ 'Eis'
    Gje̮ 'Eis'
     
    Komi/SyrjPečji 'Eis'
    Sji̮ 'Eis'
    Pji̮ 'Eis'
    POju̇ 'Eis'
     
    Chanti/OstjakischVjöŋk 'Wasser'OL: 160
    Vjĕŋk 'Wasser'Ostjakisches: 160
    Vjjĕŋk 'Wasser'OL: 160
    Trjjĕŋk 'Wasser'OL: 160
    DNjĕŋk 'Wasser'OL: 160
    Ojoŋk 'Wasser'OL: 160
    Ojiŋk 'Wasser'Ostjakisches: 160
    Kazjĭŋk 'Wasser'Ostjakisches: 160
    Nijĭŋk 'Wasser'Ostjakisches: 160
     
    Mansi/WogulischTJľɑ̄ŋ 'Eis'WV: 2
    KUjɔ̈̄ŋk 'Eis'WV: 2
    Pjāŋk 'Eis'WV: 2
    Sojāŋk 'Eis'WV: 2
     
    Ungarisch jég 'Hagel, Eis'Akk. jeget
    reggyég 'Hagel, Eis'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. török (csak a szibériai törökségi nyelvekben): szojot ťeŋ , kojbál neŋ , hakasz niŋ 'fenékjég'.

    A finnugor *ŋ a permi nyelvekben ø, az ugor nyelvekben pedig *ŋk (> osztják-vogul ŋk, magyar g) lett.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 70, 157, 198, 264 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 25, 26 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 64, 127, 390 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 74, 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Penttilä: FUF 18: 113 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Lehtisalo: FUF 21: 35 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Liimola: FUF 31: 110 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Uotila: MSFOu 65: 70, 269 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 143 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Lakó: NyK 51: 170 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • K.Sal: NyK 62: 247, 251
    • Honti: NyK 73: 427 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 30
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 364 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Räsänen: Vir 1947: 169 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.