Uralonet

jäŋe FU 'jég' de 'Eis' en 'ice'

UEW № 171 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Időjárás

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		jää 'Eis'

észt		jää 'Eis'

számi/lapp	L	jiekŋa 'Eis'
	N	jiegŋâ -ŋ- 'glacier; Eis'
	Not	jieññ 'Eis'		Kuollan: 484
	Kld	jīññ 'Eis'		Kuollan: 484
	T	jīññ 'Eis'		Kuollan: 484

mordvin	E	ej 'Eis'
	E	ev 'Eis'
	E	eŋ 'Eis'
	E	ij 'Eis'
	M	jäj 'Eis'
	M	äj 'Eis'

mari/cseremisz	KB	i 'Eis'
	U	i 'Eis'
	B	ij 'Eis'

udmurt/votják	S	je̮ 'Eis'
	K	ďȯ 'Eis'
	G	je̮ 'Eis'

komi/zürjén	Peč	ji 'Eis'
	S	ji̮ 'Eis'
	P	ji̮ 'Eis'
	PO	ju̇ 'Eis'

hanti/osztják	V	jöŋk 'Wasser'		OL: 160
	V	jĕŋk 'Wasser'		Ostjakisches: 160
	Vj	jĕŋk 'Wasser'		OL: 160
	Trj	jĕŋk 'Wasser'		OL: 160
	DN	jĕŋk 'Wasser'		OL: 160
	O	joŋk 'Wasser'		OL: 160
	O	jiŋk 'Wasser'		Ostjakisches: 160
	Kaz	jĭŋk 'Wasser'		Ostjakisches: 160
	Ni	jĭŋk 'Wasser'		Ostjakisches: 160

manysi/vogul	TJ	ľɑ̄ŋ 'Eis'		WV: 2
	KU	jɔ̈̄ŋk 'Eis'		WV: 2
	P	jāŋk 'Eis'		WV: 2
	So	jāŋk 'Eis'		WV: 2

magyar		jég 'Hagel, Eis'	Akk. jeget
	reg	gyég 'Hagel, Eis'
	ÚESz.	jég

Magyarázat

Vgl. türk. (nur in den sibirischen Türksprachen): soj. ťeŋ , koib. neŋ , hak. niŋ 'Grundeis'.

FU *ŋ wurde in den perm. Sprachen zu ø , in den Ug. Sprachen zu * ŋk (> ostj.-wog. ŋk, ung. g).

Bibliográfia

Gyarm: Aff 70, 157, 198, 264 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Beitr 25, 26 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Collinder: CompGr 64, 127, 390 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Sajn: Dem 74, 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
Penttilä: FUF 18: 113 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Lehtisalo: FUF 21: 35 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Liimola: FUF 31: 110 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Uotila: MSFOu 65: 70, 269 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 143 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
NyH7
Lakó: NyK 51: 170 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
K.Sal: NyK 62: 247, 251
Honti: NyK 73: 427 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 30
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 364 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Räsänen: Vir 1947: 169 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.