Based on the Uralothek |
Saami/Lappish | L | hapsa ~ haksa 'Geruch der Rentiermist im Sommer' | |||||
N | hâkˈsâ -vs- 'excrement of reindeer in summer' | ||||||
N | hâkˈse -vs- 'smell (trans.), know the smell of, smell at, sniff' | ||||||
Friis | afse 'odor' | Friis | |||||
Friis | avse=hakse 'odor' | Gen. havse | |||||
Not | ѳhps 'Gestank, Geruch' | Kuollan:86 | |||||
Not | ɑihpse 'stinken, riechen' | ||||||
Kld | aps 'Gestank, Geruch' | Kuollan:86 | |||||
Kld | ɑipse 'stinken, riechen' | ||||||
T | aps 'Gestank, Geruch' | Kuollan:86 | |||||
T | ɑipse 'stinken, riechen' | ||||||
Mordvin | M | opoś 'Geruch, Witterung' | Beitr:245 | ||||
Mari/Cheremis | KB | üpš 'Geruch' | |||||
U | üpš 'Geruch' | ||||||
M | üpś 'Geruch' | ||||||
B | üpš 'Kohlengas, Geruch' | ||||||
Komi/Zyryan | S | is (isk-) 'Gestank, Geruch' | |||||
Khanty/Ostyak | V | ewəl 'Geruch, Geschmack' | OL:155 | ||||
V | ewsintə: ämˈnə ewsintəsi 'der Hund schnupperte' | OL:69 | |||||
DN | epət 'Geruch, Geschmack' | OL:155 | |||||
DN | epsent- 'schnuppern, wittern (Hund)' | OL:69 | |||||
O | epəl 'Geruch, Geschmack' | OL:155 | |||||
Mansi/Vogul | TJ | ät 'Geruch, Gestank' | WV:31 | ||||
KU | ɑ̄t 'Geruch, Gestank' | WV:31 | |||||
P | ɑ̄t 'Geruch, Gestank' | WV:31 | |||||
So | at 'Geruch, Gestank' | WV:31 | |||||
N | ɑ̄p 'pára; kigőzölgés; Dunst, Ausdünstung' | VNGy:1:0178 | |||||
N | äp 'pára; kigőzölgés; Dunst, Ausdünstung' | ||||||
Hungarian | íz 'Geschmack' | ||||||
reg | iz 'Geruch, Duft' | ||||||
reg | éz 'Geruch, Duft' | ||||||
reg | üz 'Geruch, Duft' | ||||||
reg | űz 'Geruch, Duft' | ||||||
Nenets/Yurak | O | ŋapt 'Geruch' | Juraksamojedisches:11 | ||||
Enets | obto 'Geruch, Gestank' | ||||||
Nganasan | ŋobta 'Geruch, Gestank' | ||||||
Selkup | Ta | aptэ 'Gestank, Geruch' | |||||
Ty | āpte 'Geruch, Gestank' | MSFOu:49:118 (Donner) | |||||
Ke | ăptɒ 'Gestank, Geruch' | ||||||
Kamassian | puʔbtu 'Duft; Geruch' | ||||||
puʔptu 'Duft; Geruch' | |||||||
Koibal | обдаʌем 'пущаю дым из роту' | Janhunen, SW:16 |
A legvalószínűbb, hogy a *sɜ, illetve *śɜ névszóképző már az uráli alapnyelvben a tőhöz járult. A mordvinban és cseremiszben, továbbá az osztj. V ewsintə- származékban stb. az alapnyelvi *śɜ képzős alakok, a többi nyelvben pedig a *sɜ képzős alakok őrződtek meg. Az *ipɜ alapszó csak a vogulban maradt meg.
A kamassz szóbelseji p a szóbelseji bt, pt mássalhangzó-kapcsolat hasonító hatására alakult ki.