anhand von Uralothek |
|
     |
|
anhand von Uralothek |
|
|
| Finnisch | itse 'selbst' | ||||||
| itsetön: juoppo meni itsettömäksi 'blev sanslös; der Trinker wurde bewußtlos' | |||||||
| Wepsisch | itšhīne 'kaatumatauti; Epilepsie' | SKES | |||||
| Estnisch | ise 'selbst; eigen, besonder, von eigentümlicher, besonderer Art' | ||||||
| Saami | L | ietj 'selbst, selber (als Bestimmung zum Subj. des Satzes); selbständig, eigenmächtig, selbstherrlich, wer sein eigener Herr ist und nicht anderen zu gehorchen braucht' | |||||
| N | ieš~jieš 'himself, etc. (qualifying the subject of the sentence); as the first part of compounds, but not of pronouns: self-; (placed before the subject of the sentence to emphasize it) himself, etc. the very…, even the…' | Du, Pl. ieǯâ~jieǯâ | |||||
| Not | jiehč 'selbst, sich, sein' | Kuollan:502 | |||||
| Not | jehč 'selbst, sich, sein' | ||||||
| A | īč 'selbst, sich, sein' | Kuollan:502 | |||||
| Kld | īčč 'selbst, sich, sein' | Kuollan:502 | |||||
| T | jičče 'selbst, sich, sein' | Kuollan:502 | |||||
| T | jiǯ 'selbst, sich, sein' | ||||||
| Mordwinisch | E | eś 'selbst, selber, eigen' | |||||
| E | äś 'selbst, selber, eigen' | ||||||
| E | eś-orma 'eine Krankheit, bei der man sein Bewußtsein verliert' | orma 'Krankheit' | JSFOu:61/3:12 (Ravila) | ||||
| M | eś 'selbst, selber, eigen' | ||||||
| Mari/Tscheremissisch | KB | əške 'selbst, eigen' | |||||
| KB | ške 'selbst, eigen' | ||||||
| U | ə̑ške 'selbst, eigen' | ||||||
| U | ške 'selbst, eigen' | ||||||
| M | iške 'selbst, eigen' | ||||||
| B | ške 'selbst' | ||||||
| Wotjakisch/Udmurtisch | ač́- 'selbst' | ||||||
| ać- 'selbst' | |||||||
| S | ač́im 'ich selbst' | ||||||
| G | aćim 'ich selbst' | ||||||
| Komi/Syrj | S | ać-: aći̮m 'ich selbst' | |||||
| P | ać-: aći̮m 'ich selbst' | ||||||
| PO | ać-: a·ćim 'ich selbst' | ||||||
| Chanti/Ostjakisch | J | -ĕs: i̮ʌĕs 'Schattenseele' | PD:207 | ||||
| Kr | is 'Seele, Geist, ein immaterielles etwas im Menschen; eine Knospe im Herbst am Stiel der Beere, woraus im folgenden Jahr die Blüte und dann die Beere entsteht' | Ostjakisches:87 | |||||
| O | isχŏr 'Schattenbild; Schemen, Gespenst; Puppe, die nach dem Tode eines Erwachsenen angefertigt wird' | χŏr 'Bild, Gestalt' | Ostjakisches:87 | ||||
| Mansi/Wogulisch | T | jisú-k'ѳrѳ 'der Name einer ... unruhig umherirrenden Seele' | k'ѳrѳ 'Gestalt, Bild' | KSz:6:102 (Munkácsi) | |||
| KM | isk˳ar 'Schattenseele des lebenden Menschen; Schattengestalt; Geist' | k˳ar 'Gestalt, Bild' | MSFOu: 113: 12-13 (Kannisto, mitg. Virtanen-Liimola) | ||||
| LM | jiw-is 'der Schatten des Baumes' | jiw 'Baum' | KSz:6:102 (Munkácsi) | ||||
| So | is 'der wirkliche, im Sonnenschein sichtbare Schatten des Menschen, den dieser immer mit sich führt...; der durchsichtige umherwandelnde 'Geist' eines Menschen, eines lebenden oder eines toten; der Mann hat fünf, die Frau hat vier 'is' und einer dieser 'is' ist der 'ūrt' ein sechsbeiniges fuchsähnliches Geschöpf' | MSFOu: 113: 12-13 (Kannisto, mitg. Virtanen-Liimola) | |||||
| So | isχor 'Schattenseele des lebenden Menschen; Schattengestalt' | ||||||
| ? Ungarisch | és 'und' | ||||||
| s 'und' | |||||||
| is 'auch' | |||||||
| reg | ísz 'fene, rákfene; a foghúst pusztító rút betegség, kis gyermekeknél az ún. szájpenész; lelki kényszerítő ok, valószínűleg egy a rosszak közül; Brand (Krankheit), Krebs; eine böse Krankheit des Zahnfleisches, bei kleinen Kindern die sog. Mundfäule; ein seelischer zwingender Grund, warscheinlich einer von den Bösen' | ||||||
| reg | isz 'fene rákfene, a foghúst pusztító rút betegség, kis gyermekeknél az ún. szájpenész, lelki kényszerítő ok, valószínűleg egy a rosszak közül,,, Brand, Krebs, eine böse Krankheit des Zahnfleisches bei kleinen Kindern die sog. Mundfäule, ein seelischer zwingender Grund, warscheinlich einer von den Bösen' | ||||||
| reg | iz 'fene rákfene, a foghúst pusztító rút betegség, kis gyermekeknél az ún. szájpenész, lelki kényszerítő ok, valószínűleg egy a rosszak közül,,, Brand, Krebs, eine böse Krankheit des Zahnfleisches bei kleinen Kindern die sog. Mundfäule, ein seelischer zwingender Grund, warscheinlich einer von den Bösen' | ||||||
| reg | ës 'auch' | ||||||
| reg | és 'auch' | ||||||
| reg | ës 'auch' | ||||||
Vö. jukagir eʒie, iʒie 'maga'.
A cseremisz ke talán névmásképző lehet.
A cseremisz, votják és zürjén magánhangzó-megfelelés szabálytalan.
A magyar ísz a finnugor *iśe, a magyar is, és pedig a finnugor *iće folytatója. A magyar íz szó z hangja másodlagos zöngésülés eredménye.
A FP nyelvekben 'árnyéklélek' → 'maga', a magyar ísz alakban pedig 'árnyéklélek' → '(a halál után) ijesztő szellem' → 'betegséget okozó szellem' → 'betegség' jelentésváltozás történhetett. Feltehetően a 'maga' jelentés az ugor ágon is kialakult — legalábbis annak magyarrá váló csoportjában. Az ősmagyarban a szó simuló (enklitikus) partikulán keresztül hangsúlyos, nyomatékosító szócskává vált majd 'is' jelentésű kötőszóvá. Végül a beszédfolyam során a hangsúlyos szó végéről levált és a következő szóhoz csatlakozott, miközben felvette az 'és' jelentést.
Az és, is esetében a 'maga' → 'is; és' jelentésváltozás több analógiával is alátámasztható: a finn itse szintén előfordul nyomósító, kiemelő szerepben; magyar maga 'maga' ~ (ómagyar) 'és, de, bár'; vogul (VNyj. 109) LM ås 'ipse' ~ (ÁKE 229) KO ōs 'még, megint, ismét, azonban', N ɑ̄s 'is, szintén, még, és' stb.
Fokos (Nyr. 63: 14-22) alapján a magyar és az s nomen possessoris képzőből keletkezett, ami során a férjes asszony, feleséges ember összetételekből es formában (a tővéghangzóval) elvonódott és alakilag önnállósult. Ennek a magyarázatnak az a gyengéje, hogy az s képzőnek veláris hangrendű szavakban nem es, hanem as, os formában kellett volna leválnia.