Az Uralothek alapján |
finn | elä- 'leben; wohnen' | ||||||
észt | ela- 'leben; wohnen' | ||||||
számi/lapp | L | iellē - 'leben; wohnen' | |||||
L | ɑ̄llē- 'leben; wohnen' | ||||||
N | ælle- 'leben; wohnen' | ||||||
N | ǣl- 'leben; wohnen' | ||||||
Kld | ieᵢlle- 'leben; wohnen' | Kuollan:535 | |||||
T | jielle- (jea-) 'leben; wohnen' | Kuollan:535 | |||||
? mordvin | E | eŕa- 'leben; wohnen' | |||||
E | äŕa- 'leben; wohnen' | ||||||
M | eŕa- 'leben; wohnen' | ||||||
mari/cseremisz | KB | əle- 'leben; wohnen' | |||||
U | ile- 'leben; wohnen' | ||||||
B | ile- 'leben; wohnen' | ||||||
udmurt/votják | S | ul- 'leben; wohnen' | |||||
G | ulị̑- 'leben; wohnen; sein' | Wichm [wotj] | |||||
komi/zürjén | S | ol- 'leben' | |||||
P | ov- 'leben' | ||||||
PO | o·l- 'leben' | ||||||
hanti/osztják | V | jel 'Quellader' | Ostjakisches:200-202 | ||||
V | jĕlwäγləs-: koləγləs pän os jĕlwäγləs 'er starb und wurde wieder lebendig' | ||||||
V | jĕləw 'neu, frisch (Fleisch, Schnee)' | ||||||
DN | jĕtəp 'neu, frisch (Fleisch, Schnee)' | Ostjakisches:200-202 | |||||
O | jilpȧlə- 'genesen (von einer Krankheit)' | Ostjakisches:200-202 | |||||
O | jilpət- 'wiederbeleben (z.B. einen Ertrunkenen)' | ||||||
O | jiləp 'neu, frisch (Fleisch, Schnee)' | ||||||
manysi/vogul | TJ | ilt- 'gesund od. geheilt werden' | WV:35 | ||||
KU | jält- 'gesund od. geheilt werden' | WV:35 | |||||
P | jält- 'gesund od. geheilt werden' | WV:35 | |||||
So | jalt- 'gesund od. geheilt werden' | WV:35 | |||||
magyar | él- 'leben; genießen, gebrauchen' | ||||||
ÚESz. | él | ||||||
nyenyec | O | jīľe- 'leben; wohnen' | Juraksamojedisches:127 | ||||
enyec | Ch | iði- 'leben' | |||||
B | jire- 'leben' | ||||||
nganaszan | ńile- 'leben' | ||||||
szölkup | Ta | ilá- 'leben' | |||||
Tur | īla- 'leben' | MSFOu:122: 332 (Lehtisalo) | |||||
Ty | ela- 'leben' | DonnMskr | |||||
Ke | ilá- 'leben' | ||||||
kamassz | ʒ́ilī- 'wieder aufleben' | ||||||
ʒ́ili 'lebendig' | |||||||
tajgi | ilinde 'lebendig' | MSFOu:64: 44 (Klaproth mitg. Donner) |
A vogul t képző.
Az osztják, vogul, nyenyec j, nganaszan ń és kamassz z másodlagos hangok.
A mordvin szó akkor tartozik ide, ha szórványos l > r (> ŕ) hangváltozás feltételezhető.
Az osztják V jel 'forrás' szó jelentéséhez vö. orosz живец 'föld alatti forrás' ~ жить 'él, lakik'. Az osztják V jĕləw szóban 'élő, eleven, élénk' → 'friss' → 'új' jelentésfejlődés mehetett végbe.