Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. elä- U    'él'  de 'leben'  en 'live (intr)'



    UEW № 132 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Leben. Alter


    Set of correspondences
     
    Finnish elä- 'leben; wohnen'
     
    Estonian ela- 'leben; wohnen'
     
    Saami/LappishLiellē - 'leben; wohnen'
    Lɑ̄llē- 'leben; wohnen'
    Nælle- 'leben; wohnen'
    Nǣl- 'leben; wohnen'
    Kldieᵢlle- 'leben; wohnen'Kuollan:535
    Tjielle- (jea-) 'leben; wohnen'Kuollan:535
     
    ? MordvinEeŕa- 'leben; wohnen'
    Eäŕa- 'leben; wohnen'
    Meŕa- 'leben; wohnen'
     
    Mari/CheremisKBəle- 'leben; wohnen'
    Uile- 'leben; wohnen'
    Bile- 'leben; wohnen'
     
    Udmurt/VotyakSul- 'leben; wohnen'
    Gulị̑- 'leben; wohnen; sein'Wichm [wotj]
     
    Komi/ZyryanSol- 'leben'
    Pov- 'leben'
    POo·l- 'leben'
     
    Khanty/OstyakVjel 'Quellader'Ostjakisches:200-202
    Vjĕlwäγləs-: koləγləs pän os jĕlwäγləs 'er starb und wurde wieder lebendig'
    Vjĕləw 'neu, frisch (Fleisch, Schnee)'
    DNjĕtəp 'neu, frisch (Fleisch, Schnee)'Ostjakisches:200-202
    Ojilpȧlə- 'genesen (von einer Krankheit)'Ostjakisches:200-202
    Ojilpət- 'wiederbeleben (z.B. einen Ertrunkenen)'
    Ojiləp 'neu, frisch (Fleisch, Schnee)'
     
    Mansi/VogulTJilt- 'gesund od. geheilt werden'WV:35
    KUjält- 'gesund od. geheilt werden'WV:35
    Pjält- 'gesund od. geheilt werden'WV:35
    Sojalt- 'gesund od. geheilt werden'WV:35
     
    Hungarian él- 'leben; genießen, gebrauchen'
     
    Nenets/YurakOjīľe- 'leben; wohnen'Juraksamojedisches:127
     
    EnetsChiði- 'leben'
    Bjire- 'leben'
     
    Nganasan ńile- 'leben'
     
    SelkupTailá- 'leben'
    Turīla- 'leben'MSFOu:122: 332 (Lehtisalo)
    Tyela- 'leben'DonnMskr
    Keilá- 'leben'
     
    Kamassian ʒ́ilī- 'wieder aufleben'
     ʒ́ili 'lebendig'
     
    Taygi ilinde 'lebendig'MSFOu:64: 44 (Klaproth mitg. Donner)


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A vogul t képző.

    Az osztják, vogul, nyenyec j, nganaszan ń és kamassz z másodlagos hangok.

    A mordvin szó akkor tartozik ide, ha szórványos l > r (> ŕ) hangváltozás feltételezhető.

    Az osztják V jel 'forrás' szó jelentéséhez vö. orosz живец 'föld alatti forrás' ~ жить 'él, lakik'. Az osztják V jĕləw szóban 'élő, eleven, élénk' → 'friss' → 'új' jelentésfejlődés mehetett végbe.



    Bibliography
    • Gyarm: Aff 63, 95, 210, 214, 279 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 38 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Sajn: Dem 58, 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Lehtisalo: FUF 21: 39 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Lehtisalo: MSFOu 56: 83 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 773 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 465 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Lytkin: VFUJa 1962: 41 = Вопросы Финно-угорского языкознания I. (1962)–.
    • VokPerm 92 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.