anhand von Uralothek |
Finnisch | yö 'Nacht' | ||||||
Estnisch | öö 'Nacht' | ||||||
Saami | L | idja 'Nacht' | |||||
N | iggjâ -j- 'Nacht' | ||||||
Kld | ėjj 'Nacht' | Kuollan:489 | |||||
Kld | ijj 'Nacht' | ||||||
T | jijj 'Nacht' | Kuollan:489 | |||||
Mordwinisch | E | ve 'Nacht' | |||||
E | vä 'Nacht' | ||||||
M | ve 'Nacht' | ||||||
Wotjakisch/Udmurtisch | S | uj 'Nacht' | |||||
K | u̇j 'Nacht' | ||||||
G | uj 'Nacht' | ||||||
Komi/Syrj | S | voj 'Nacht' | |||||
P | oj 'Nacht' | ||||||
PO | u̇j 'Nacht' | ||||||
Chanti/Ostjakisch | Vj | ĕj 'Nacht' | Ostjakisches:133 | ||||
VK | jĕj 'Nacht' | Ostjakisches:133 | |||||
Mansi/Wogulisch | TJ | jī 'Nacht' | WV:48 | ||||
KU | ji 'Nacht' | WV:48 | |||||
P | jiγ 'Nacht' | WV:48 | |||||
Ungarisch | éj 'Nacht', 'éj(szaka)' | ||||||
Alt | é 'Nacht', 'éj(szaka)' | ||||||
Alt | í 'Nacht', 'éj(szaka)' |
A lapp, osztják és vogul j másodlagos.
A lapp első szótagi i az azt követő palatális mássalhangzó hatásával magyarázható. Az első szótag magánhangzója a többi FU nyelvben labiális eredetre utal. Az osztják (PD 334) Ko. jĕwən 'éjjel(ente)' stb. szavak — az EtSz. feltételezésével ellentétben — hangtani okok miatt nem tartoznak ide.