Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ećɜ- U    'esik'  de 'fallen'  en 'fall (intr)'



    UEW № 127 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Fallen. Sinken


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Wotjakisch/UdmurtischSuś- 'fallen, ein-, abfallen'
    Ku̇ś- 'fallen, ein-, abfallen'
    Gu̇ś- 'fallen, ein-, abfallen'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSuś- 'fallen, ein-, abfallen'
    Puś- 'fallen, ein-, abfallen'
    POu̇ś·- 'fallen, ein-, abfallen'
     
    Chanti/OstjakischVĕsəl- 'lassen, loslassen'Ostjakisches:91
    DNestə- 'lassen, hineinlassen, sich niederlassen'Ostjakisches:91
    Oesləl- 'lassen (hinaus-, herein-, weg- usw.)'Ostjakisches:91
     
    Mansi/WogulischKUis- 'sich niederlassen (vom Vogel)'WV:54
    Pis- 'sich niederlassen (vom Vogel)'WV:54
    Sois- 'sich niederlassen (vom Vogel)'WV:54
     
    Ungarisch es- 'fallen; es regnet'
     esd- 'flehen'
     est 'Abend'
     est(e) 'Abend'
     ?esküsz- 'schwören; feierlich, eidlich geloben'
     ?ejt- 'fallen lassen'
    reges 'Regen'
     
    SelkupischTaêsta- 'fallen lassen; umwerfen'
    TyMäs- 'kaatua; fallen'DonnMskr
    Keäsettà- 'fallen lassen; umwerfen'
     
    Kamassisch ɯzɯ - 'niedersteigen; fallen; kaatua'
     əzə- 'niedersteigen; fallen; kaatua'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Az osztják əl, tə, ləl képzők.

    A permi szavak u, u̇ (< őspermi *u) magánhangzója eredetileg palatális magánhangzók megfelelőjeként szabálytalan, de nem példa néküli, pl. zürjén ruć 'róka' ~ finn repo, zürjén ul 'ág, gally' ~ mordvin iĺi, zürjén tuj 'út' ~ finn tie.

    A magyar esküsz- igét lásd még *ečkɜ- 'dicsér, dicsőít' FU alatt.

    A magyar ejt- valószínűleg a magyar es- alakból származó belső nyelvi fejlemény, hangtani viszonyuk azonban tisztázatlan. A j talán a fesl- 'válik' ~ fejt- 'választ' analogikus hatásával magyarázható.



    Literatur
    • Beitr 241 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • CzF = Czuczor, Gergely – Fogarasi, János, A Magyar Nyelv Szótára. I–VI. Pest, [später:] Budapest 1862–1874.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Wichmann: FUF 11: 220 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Uotila: MSFOu 65: 322 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Toivonen: MSFOu 67: 378 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 797 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Mészöly: NNyv 1: 2, 3: 175, 181 = Nép és Nyelv. 1–4, Kolozsvár, [später:] Szabadka 1941–1944 [A kolozsvári egyetem magyar nyelvészeti és fgr. összehasonlító nyelvészeti tanszékének folyóirata].
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 25: 260 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Mészöly: SzegF 1: 252 = Szegedi Füzetek. 1–3. Szeged 1934–1937.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Lytkin: VokPerm 221 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.