Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ećɜ FU    'öcs, húg'  de 'jüngerer Bruder, jüngere Schwester'  en 'younger brother, younger sister'



    UEW № 126 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Család. Rokonságnevek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    udmurt/votjákSuʒ́i̮ 'jüngere Schwester des Mannes'FUF:19:139 (Wichmann, mitg. Toivonen)
    Guźị̑ 'jüngere Schwester des Mannes'
     
    hanti/osztjákTrjit́əki 'Anrede an einen kleinen Knaben (des Gewährsmanns)'Ostjakisches:94
    Oičeχ 'jüngere Schwester'Castrén, Versuch:78
    O?iśi 'jüngerer Bruder'Ostjakisches:94
     
    manysi/vogulTJīćī· 'Tochter des Bruders, der Schwester'Steinitz, WogVok: 217
    KUēś 'jüngere Schwester'Steinitz, WogVok: 217
    Pēś 'jüngere Schwester'Steinitz, WogVok: 217
    Soēś 'jüngere Schwester'Steinitz, WogVok: 217
     
    magyar öcs 'der jüngere Bruder, jüngerer männlicher Verwandter'Px. öcsém, öcséd, öccse
    reg 'jüngere Schwester einer weiblichen Person'
    ÚESz.öcs


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    ? Vgl. alt.: türk. eči 'älterer Bruder', mong. ečige 'Vater', gold. eče, ečeke (< *eti-) 'jüngerer Bruder des Vaters'.

    Est. õde 'jüngere Schwester' (Setälä: FUFA 12: 70; Setälä: JSFOu. 30/5: 89) gehört aus lautlichen Gründen nicht hierher.

    Ostj. O iśi ist vielleicht ein wog. Lehnwort.

    Das mit ?? hierher gestellte kam. ad'a 'älterer Bruder; ältere Schwester' (Setälä: FUFA 12: 70; Setälä: JSFOu. 30/5: 89) ist ein türkisches Lehnwort.



    Bibliográfia
    • ÁKE 496 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 278 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Steinitz: DEWO 226 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • Karjalainen: FUF 13: 222 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 19: 139 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Joki: MSFOu 103: 57 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Németh: NyK 47: 76 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Budenz: NyK 7: 34, 10: 86 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Vámbéry: NyK 8: 168 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Kniezsa: NytudÉrt 38: 159 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • Sauvageot: Rech 110 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Räsänen: Vir 1947: 164 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.