Az Uralothek alapján |
finn | e-: että 'daß' | ||||||
ell- 'wenn, wofern' | |||||||
ellen 'si non ego l. nisi ego usw.' | |||||||
ensi (ente-) 'erst, der (die, das) erste' | |||||||
észt | e-, i-: et 'daß, damit, um zu' | ||||||
embkumb 'welcher von beiden, einer von beiden' | kumma 'beide' | ||||||
iga 'jeder' | Gen. iga | ||||||
számi/lapp | L | ahte 'daß' | < finn | ||||
N | âttĕ 'daß' | < finn | |||||
mordvin | E | e-: et́e 'dieser' | Pl. eńe | FUF:6: 116 (Paasonen) | |||
E | eśe 'jener' | Pl. eśńe | |||||
E | t́e 'dieser' | Pl. ńe | |||||
E | śe 'jener' | ||||||
M | esa 'da, dort' | FUF/6: 116 | |||||
M | embä 'wenn, als, nachdem' | ||||||
M | esta 'von dannen, dorther; dann' | ||||||
udmurt/votják | e-, i-: eče 'solch' | Wied [wotj] | |||||
e-, i-: iče 'solch' | |||||||
K | ə̑-: ə̑če 'solcher (wie jener)' | ||||||
G | ị̑-: ị̑če 'solcher (wie jener)' | Wichm [wotj] | |||||
komi/zürjén | e- 'dieser' | ||||||
Lu | esija 'dieser' | ||||||
Lu | eče̮m 'ein solcher' | ||||||
V | etaja 'dieser' | ||||||
V | esije̮ 'jener, der dort' | ||||||
V | esija 'jener, der dort' | ||||||
S | etaje̮ 'dieser' | taje̮ 'dieser' | |||||
P | eta 'dieser' | ta 'dieser' | |||||
P | ečče̮m 'ein solcher' | ||||||
PO | e·ta 'dieser' | Pl. e·nata 'dieser' | |||||
hanti/osztják | i-: it 'ez; dieser, der' | NyK:11:18 (Hunfalvy) | |||||
idi 'így; so' | |||||||
V | ii-: n 'jetzt, sofort' | Ostjakisches:51, 101 | |||||
V | it 'jetzt' | ||||||
V | ĕj 'eins' | Ostjakisches:7 | |||||
DN | i-: in 'jetzt, gegenwärtig, eben' | Ostjakisches:51, 101 | |||||
DN | ĕj 'eins' | Ostjakisches:7 | |||||
I | it 'eins' | Patk [ostj] | |||||
Kaz | ĭn 'eben, erst; sofort' | ||||||
Kaz | ĭ 'ein' | ||||||
Kaz | ewəʌt 'aus' | Steinitz, DEWO: 233 | |||||
Ni | ewət 'aus' | Steinitz, DEWO: 233 | |||||
Syn | ĭt 'eins ; der, jener' | Steinitz, OstjChr2:58 | |||||
Šerk | ewət 'aus' | Steinitz, DEWO: 233 | |||||
manysi/vogul | TJ | iń 'jetzt' | MSFOu:111: 155, 197; 109: 701, 761; 101: 76, 92, 153; 114: 505 (K | ||||
TČ | iń-kar 'er' | ||||||
K | äń: äń mant 'vor kurzem, unlängst' | ||||||
So | ań 'jetzt, nun; dieser, der' | ||||||
magyar | ez 'dieser der, (dial., bestimmter Artikel) der, die, das' | ||||||
e 'dieser der, (dial., bestimmter Artikel) der, die, das' | |||||||
eddig '(örtlich) bis hierher; (zeitlich) bisher, bis jetzt' | |||||||
ëgy 'eins ein (einer, -e, -es); (unbestimmter Artikel) ein, eine, ein; identisch, gleich' | |||||||
ëgyéb 'ander(-er -e, -es)' | |||||||
ekkor 'da zu der od. dieser Zeit' | |||||||
ekkora 'so groß od. klein' | |||||||
ide 'her, hierher, daher; hier' | |||||||
így 'so, auf diese Art' | |||||||
ily(en) 'solcher (-e, -es), so' | |||||||
innen 'von hier' | |||||||
itt 'hier, da' | |||||||
? | elegyëd- 'sich mischen, sich vereinigen' | ||||||
? | emez 'dieser (-e, -es)' | ||||||
? | ennyi 'so viel' | ||||||
? | ezën 'dieser (-e, -es)' | ||||||
? | ezënnel 'hiermit' | ||||||
? | igën 'ja; sehr' | ||||||
ÚESz. | egy | ||||||
ÚESz. | egyéb | ||||||
ÚESz. | em | ||||||
ÚESz. | ennyi | ||||||
ÚESz. | ez | ||||||
ÚESz. | ezennel | ||||||
ÚESz. | ide | ||||||
ÚESz. | így | ||||||
ÚESz. | ily | ||||||
ÚESz. | innét | ||||||
ÚESz. | itt | ||||||
ÚESz. | elegyít | ||||||
ÚESz. | igen | ||||||
ÚESz. | -kora | ||||||
enyec | e: eke 'dieser hier' | ||||||
e: eko 'dieser hier' | |||||||
elei 'solch einer' | |||||||
eloi 'solch einer' | |||||||
inō 'dieser da' | |||||||
kamassz | i-: idə- 'dieser, da, der (dort)' |
Vö. altaji *e-, *i- : jakut ití 'ez itt' (<?mongol), mongol *i 'ő', mongol *e-: ene 'ez' , mongol ede 'ez' , mandzsu i 'ő', mandzsu *e-: ere 'ez', mandzsu ese 'ez' ; indoeurópai *i- , indoeurópai *e- : latin is, ea, id 'ő; a, az'.
A votják. če, osztják t, n, magyar z, gy (< FU *ńć), nyenyec ke, ko, le, lo, n és kamassz də képzők.
A magyar ez szó e hangja zárt ë hangból keletkezett. A magyar ez, itt stb. szavakban a magánhangzók viszonya tisztázatlan (de vö. ëgy ősmagyar ig, ɔ: igy).
A magyar ëgy és elegyëd- szavakat lásd az *eδe 'eleje vminek, hely vmi előtt, elülső' FU valamint a *ϑelɜ- (*ϑälɜ-) 'keveredik, vegyül' Ug szócikkek alatt.
Nem bizonyítható, hogy a cseremisz ü-kezdetű névutókból: JU üwalne '-on, -en, -ön; -ban, -ben', üwalan '-ra, -re; -ba, -be', B ümbalne '-on, -en, -ön; -ban, -ben' (Beke: NyK 45:355) kikövetkeztetett ü-tőnek névmási szerepe lenne, így nem vonható ide.