Uralonet

e U 'ez' de 'dieser, diese, dieses' en 'this (negative particle ->) negative verb'

UEW № 125 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: névmások

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn			e-: että 'daß'
			ell- 'wenn, wofern'
			ellen 'si non ego l. nisi ego usw.'
			ensi (ente-) 'erst, der (die, das) erste'

észt			e-, i-: et 'daß, damit, um zu'
			embkumb 'welcher von beiden, einer von beiden'	kumma 'beide'
			iga 'jeder'	Gen. iga

számi/lapp	L		ahte 'daß'		< finn
	N		âttĕ 'daß'		< finn

mordvin	E		e-: et́e 'dieser'	Pl. eńe		FUF:6: 116 (Paasonen)
	E		eśe 'jener'	Pl. eśńe
	E		t́e 'dieser'	Pl. ńe
	E		śe 'jener'
	M		esa 'da, dort'			FUF/6: 116
	M		embä 'wenn, als, nachdem'
	M		esta 'von dannen, dorther; dann'

udmurt/votják			e-, i-: eče 'solch'			Wied [wotj]
			e-, i-: iče 'solch'
	K		ə̑-: ə̑če 'solcher (wie jener)'
	G		ị̑-: ị̑če 'solcher (wie jener)'			Wichm [wotj]

komi/zürjén			e- 'dieser'
	Lu		esija 'dieser'
	Lu		eče̮m 'ein solcher'
	V		etaja 'dieser'
	V		esije̮ 'jener, der dort'
	V		esija 'jener, der dort'
	S		etaje̮ 'dieser'	taje̮ 'dieser'
	P		eta 'dieser'	ta 'dieser'
	P		ečče̮m 'ein solcher'
	PO		e·ta 'dieser'	Pl. e·nata 'dieser'

hanti/osztják			i-: it 'ez; dieser, der'			NyK:11:18 (Hunfalvy)
			idi 'így; so'
	V		ii-: n 'jetzt, sofort'			Ostjakisches:51, 101
	V		it 'jetzt'
	V		ĕj 'eins'			Ostjakisches:7
	DN		i-: in 'jetzt, gegenwärtig, eben'			Ostjakisches:51, 101
	DN		ĕj 'eins'			Ostjakisches:7
	I		it 'eins'			Patk [ostj]
	Kaz		ĭn 'eben, erst; sofort'
	Kaz		ĭ 'ein'
	Kaz		ewəʌt 'aus'			Steinitz, DEWO: 233
	Ni		ewət 'aus'			Steinitz, DEWO: 233
	Syn		ĭt 'eins ; der, jener'			Steinitz, OstjChr2:58
	Šerk		ewət 'aus'			Steinitz, DEWO: 233

manysi/vogul	TJ		iń 'jetzt'			MSFOu:111: 155, 197; 109: 701, 761; 101: 76, 92, 153; 114: 505 (K
	TČ		iń-kar 'er'
	K		äń: äń mant 'vor kurzem, unlängst'
	So		ań 'jetzt, nun; dieser, der'

magyar			ez 'dieser der, (dial., bestimmter Artikel) der, die, das'
			e 'dieser der, (dial., bestimmter Artikel) der, die, das'
			eddig '(örtlich) bis hierher; (zeitlich) bisher, bis jetzt'
			ëgy 'eins ein (einer, -e, -es); (unbestimmter Artikel) ein, eine, ein; identisch, gleich'
			ëgyéb 'ander(-er -e, -es)'
			ekkor 'da zu der od. dieser Zeit'
			ekkora 'so groß od. klein'
			ide 'her, hierher, daher; hier'
			így 'so, auf diese Art'
			ily(en) 'solcher (-e, -es), so'
			innen 'von hier'
			itt 'hier, da'
		?	elegyëd- 'sich mischen, sich vereinigen'
		?	emez 'dieser (-e, -es)'
		?	ennyi 'so viel'
		?	ezën 'dieser (-e, -es)'
		?	ezënnel 'hiermit'
		?	igën 'ja; sehr'
	ÚESz.		egy
	ÚESz.		egyéb
	ÚESz.		em
	ÚESz.		ennyi
	ÚESz.		ez
	ÚESz.		ezennel
	ÚESz.		ide
	ÚESz.		így
	ÚESz.		ily
	ÚESz.		innét
	ÚESz.		itt
	ÚESz.		elegyít
	ÚESz.		igen
	ÚESz.		-kora

enyec			e: eke 'dieser hier'
			e: eko 'dieser hier'
			elei 'solch einer'
			eloi 'solch einer'
			inō 'dieser da'

kamassz			i-: idə- 'dieser, da, der (dort)'

Magyarázat

Vö. altaji *e-, *i- : jakut ití 'ez itt' (<?mongol), mongol *i 'ő', mongol *e-: ene 'ez' , mongol ede 'ez' , mandzsu i 'ő', mandzsu *e-: ere 'ez', mandzsu ese 'ez' ; indoeurópai *i- , indoeurópai *e- : latin is, ea, id 'ő; a, az'.

A votják. če, osztják t, n, magyar z, gy (< FU *ńć), nyenyec ke, ko, le, lo, n és kamassz də képzők.

A magyar ez szó e hangja zárt ë hangból keletkezett. A magyar ez, itt stb. szavakban a magánhangzók viszonya tisztázatlan (de vö. ëgy ősmagyar ig, ɔ: igy).

A magyar ëgy és elegyëd- szavakat lásd az *eδe 'eleje vminek, hely vmi előtt, elülső' FU valamint a *ϑelɜ- (*ϑälɜ-) 'keveredik, vegyül' Ug szócikkek alatt.

Nem bizonyítható, hogy a cseremisz ü-kezdetű névutókból: JU üwalne '-on, -en, -ön; -ban, -ben', üwalan '-ra, -re; -ba, -be', B ümbalne '-on, -en, -ön; -ban, -ben' (Beke: NyK 45:355) kikövetkeztetett ü-tőnek névmási szerepe lenne, így nem vonható ide.

Bibliográfia

Ojansuu: AUFA 1/3: 96 = Turun Suomalaisen Yliopiston Julkaisuja. Annales Universitatis Fennicae Aboensis. Sarja/Ser. B [ab. Bd. 3 neben der Serienbezeichnung:] Humaniora [ab Bd. 5 fehlt im Titel "Fennicae"; ab Bd. 21 statt "Aboensis" Turkuensis"]. 1–, Turku 1923–.
Steinitz: DEWO 4, 15 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
Kluge: DtEtWb18
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Toivonen: FUF 19: 174, 236, 20: 73 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUF 2: 269, 299 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Paasonen: FUF 6: 116 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUFA 12: 99 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
Toivonen: FUFA 28: 251 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
Collinder: IUrSprg 56 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
Setälä: JSFOu 30/5: 23, 32 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Liimola: JSFOu 58/3: 11 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Szinnyei: Mny 22: 229, 246 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Pais: MNy 54: 52 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Sebestyén: MNy 54: 61 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Liimola: MSFOu 127: 196 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Lehtisalo: MSFOu 72: 386, 388, 389, 390, 392, 393 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
NyH7
Gombocz: NyK 35: 476 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 65: 167 Anm, 79: 208 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Honti: NyK 73: 425 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Lakó: NytudÉrt 38: 3 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
O.Ikola: Sananjalka 4: 30
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Collinder: UAJb 24/3-4: 15 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
Toivonen: Vir 1937: 139 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.