Uralonet

δ̕ȣkkɜ- FP FU 'szúr, döf' de 'stechen, stoßen' en 'sting, stab '

UEW № 124 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


? Finnisch		tokkaa- 'sticka, stinga, picka; stechen, picken'

Mari/Tscheremissisch	KB	loγe- 'mit den Hörnern stoßen'

Wotjakisch/Udmurtisch	S	ľekal- 'stechen (v. Bienen usw)'
	K	ľekal- 'stechen (v. Bienen usw)'
	G	ľekal- 'mit den Hörnern stoßen, stechen'	FUF/12:132

Komi/Syrj	S	ľukal- 'mit den Hörnern stoßen'
	P	ľuka·v- 'mit den Hörnern stoßen'
	PO	luka·l- 'mit den Hörnern stoßen'

? Ungarisch	reg	gyak- 'coire'
	Alt	'stechen, bohren'
	Alt	gyak 'Dolch'

Erklärung

A votják és zürjén al gyakorító képző.

A magyarhoz lásd még *jȣkkɜ- 'szúr, döf; szúróeszköz' Ug.

Nomenverbum?

Toivonen (FUF 20: 61) és Uotila (SyrjChr. 114) a cseremisz és permi szavakat kérdőjellel a magyar lök- 'lök' igével kapcsolta össze. Egybetartozásuk azonban sem a szókezdő mássalhangzó, sem az első szótagi magánhangzó miatt nem lehetséges. A magyar lök- igéhez lásd *likkä- (*lükkä-) 'lök, tol' FU.

Literatur

Wichmann: FUF 12: 132 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Rédei: NyK 67: 120 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Wichmann: TscherT 70 = s. Wichm [tscher]