Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. čupa FU    'vékony, sovány'  de 'dünn, mager'  en 'lean, thin'



    UEW № 119 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Dünn


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  hupa 'flüchtig, schnell vergänglich; schlecht; trevlig, angenäm, nöjsam, rolig; angenehm, behaglich, gemütlich, lustig'
     hupi- 'magra; abmagern'
     hupene- 'förminskas, gå ihop, försvinna, förflyta; sich vermindern, sich schließen, vergehen, verschwinden, verfließen'
     
    Karelisch hupa 'pieni, vähäinen, huono, hoikka; klein, gering, schlecht, schmal, schlank; nopeasti hupeneva, kuluva tai häviävä; hupaisa; sich schnell verringernd, verschwindend; gemütlich, lustig'KKS
     hupalaine 'laiha, pieni; mager, klein'
     
    Estnisch  huba 'mürbe, locker, spröde; angenehm, leicht, gemütlich'
     
    SaamiNhǫbâs -pp- 'undurable unlasting'
    Nhǫppe -b- 'undurable unlasting'< Finnisch
     
    MordwinischEčova 'dünn, fein'
    Ečovińe 'dünn, fein'
    Mšuva 'dünn, fein'
    Mšuvańä 'dünn, fein'
     
    UngarischAltsovány 'mager, dünn, dürr; kärglich, knapp'
    Alt 'unfruchtbar'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar ny képző.

    A finn 'kevesbedik, fogy, elenyészik, elmúlik' (hupene-) jelentés az eredeti 'vékony, sovány' jelentésből, a 'kellemes, mulatságos' (hupa) pedig a 'múló' jelentésből alakulhatott ki.

    A lapp (T. I. Itk., WbKKlp. 538) Ko. Not. suvˋvėjeᴅ 'elhasznál, elkoptat (úgy, hogy darabokra esik)' (T. I. Itkonen: JSFOu. 32/3:47) szókezdő s (< FU *š) és szó belseji vˋv (< FU *w) hangja miatt nem vonható ide.



    Literatur
    • Steinitz: FgrVok 24 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Wichmann: FUF 7: 50 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Wichmann: MNy 3: 397 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 348 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Szinnyei: Nyr 22: 539 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.