Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. čukkɜ (čokkɜ) FU    'sűrű, vastag'  de 'dicht, dick'  en 'dense, thick'



    UEW № 118 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Dick,  Fest. Dicht. Hart


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Mari/TscheremissischKBčakata 'dicht, fest, kompakt'
    Cćoka 'dicht'FUF:11: 31 (Wichmann)
    Bčokata 'dicht, fest, kompakt'
     
    Komi/SyrjLuče̮k 'dicht'
    Luče̮ki̮d 'dicht (z. B. Sieb)'
    Sče̮ki̮d 'dicht wachsend (z.B. Wald Saat, Gras)'
    Pče̮k 'dicht'
     
    Chanti/OstjakischDNšək 'Dickicht, Gehölz; dichtbelaubt (Baum)'< Komi/Syrj
    Kršoχ 'Dickicht, Gehölz; dichtbelaubt (Baum), dicht(Reusen, Netz, Gehölz)'< Komi/Syrj
    Osiχ 'dicht (Reusen, Netz, Gehölz)'< Komi/Syrj
     
    Mansi/WogulischTJšaw 'viel'MSFOu:127: 157 (Kannisto mitg. Liimola)
    KUšɔ̈̄w 'viel'MSFOu:127: 157 (Kannisto mitg. Liimola)
    Pšāw 'viel'FUF:11: 185 (Kannisto mitg. Wichmann)
    Sosāw 'viel'FUF:11: 185 (Kannisto mitg. Wichmann)
     
    Ungarisch sok 'viel, viele'
    Alt 'Dorf in Komposita'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. altaji: török čoq 'sok, nagyon', mongol čoγča 'halom, rakás' > tunguz čokčo 'domb'.

    A zürjénben őspermi *i̮ > ȯ > e̮ hangváltozás történhetett.

    A magyar k ~ vogul w (< finnugor *kk) mássalhangzó-megfeleléshez lásd még *rakka 'közeli; közeleg, közeledik' FU.

    Az eredeti feltett jelentésből az ugor korban alakult ki a 'sok' jelentés.

    A magyar szó 'sok' ~ 'falu' jelentéseinek viszonyához vö. óind purú- 'sok', púr 'vár, város', görög πολύς 'sok' ~ πολις 'vár, város, állam' (Pokorny, IndEtWb. 780-800, pel-, pelə-, plē alatt).

    A cseremisz KB šukə̑, U B šuko 'sok' (Gyarm.: Aff. 202—3; MUSz. 345; VglWb. 591; Munkácsi: Nyr. 12:444, NyK 24:317; Balassa: NyK 24: 386) szó nem tartozik ide (lásd *sakɜ (>̃ *sakka) 'vastag, sűrű' FP).



    Literatur
    • Beitr 302 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Steinitz: DEWO 253 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • Toivonen: FUF 32: 79 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 6: 31, 11: 185 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 345 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 24: 317 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 67: 127 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: Nyr 12: 444 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • s-Laute 75.00
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 591 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.