Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. čukkɜ (čokkɜ) FU    'sűrű, vastag'  de 'dicht, dick'  en 'dense, thick'



    UEW № 118 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Vastag,  Szilárd. Tömör. Kemény


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    mari/cseremiszKBčakata 'dicht, fest, kompakt'
    Cćoka 'dicht'FUF:11: 31 (Wichmann)
    Bčokata 'dicht, fest, kompakt'
     
    komi/zürjénLuče̮k 'dicht'
    Luče̮ki̮d 'dicht (z. B. Sieb)'
    Sče̮ki̮d 'dicht wachsend (z.B. Wald Saat, Gras)'
    Pče̮k 'dicht'
     
    hanti/osztjákDNšək 'Dickicht, Gehölz; dichtbelaubt (Baum)'< komi/zürjén
    Kršoχ 'Dickicht, Gehölz; dichtbelaubt (Baum), dicht(Reusen, Netz, Gehölz)'< komi/zürjén
    Osiχ 'dicht (Reusen, Netz, Gehölz)'< komi/zürjén
     
    manysi/vogulTJšaw 'viel'MSFOu:127: 157 (Kannisto mitg. Liimola)
    KUšɔ̈̄w 'viel'MSFOu:127: 157 (Kannisto mitg. Liimola)
    Pšāw 'viel'FUF:11: 185 (Kannisto mitg. Wichmann)
    Sosāw 'viel'FUF:11: 185 (Kannisto mitg. Wichmann)
     
    magyar sok 'viel, viele'
    Alt 'Dorf in Komposita'
    ÚESz.sok


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vgl. alt.: türk. čoq 'viel, sehr', mong. čoγča 'Haufen, Masse' > tung. čokčo 'Hügel'.

    Im Syrj. mag ein Lautwandel urperm. *i̮ > ȯ > e̮ stattgefunden haben.

    Über die Konsonantenentsprechungen ung. k ~ wog. w (< FU *kk) s. auch *rakka 'nahe, nahe gelegen; nahen, sich nähern' FU.

    Aus der als ursprünglich angenommenen Bedeutung entwickelte sich in Ug. Zeit 'viel'.

    Zum Verhältnis der Bedeutungen 'viel' ~ 'Dorf' des ung. Wortes vgl. altind. purú- 'viel', púr 'Burg, Stadt', gr. πολύς 'viel' ~ πολις 'Burg, Stadt, Staat' (Pokorny, IndEtWb. 780-800, unter pel-, pelə-, plē).

    Tscher. KB šukə̑, U B šuko 'viel' (Gyarm.: Aff. 202—3; MUSz. 345; VglWb. 591; Munkácsi: Nyr. 12:444, NyK 24:317; Balassa: NyK 24: 386) gehört nicht hierher (s. *sakɜ (>̃ *sakka) 'dicht, dick' FP).



    Bibliográfia
    • Beitr 302 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Steinitz: DEWO 253 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • Toivonen: FUF 32: 79 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 6: 31, 11: 185 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 345 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 24: 317 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 67: 127 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: Nyr 12: 444 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • s-Laute 75.00
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 591 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.