Uralonet

woje FU 'zsír, zsiradék' de 'Fett, Fettstoff' en 'fat, the fat of something'

UEW № 1156 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Körperteile, Speisen

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		voi 'Butter'

Estnisch		või 'Butter'

Saami	L	vuodja 'Butter, Fett'
	N	vuoggjâ -j- '(fluid or semi-fluid) fat; butter; margarine'
	Not	vuojj 'Fett, Schmalz, Fischtran, Öl'	1706
	A	vuj 'Fett, Schmalz, Fischtran, Öl'	1706
	Kld	vujj 'Fett, Schmalz, Fischtran, Öl'	1706
	T	vi̊jj 'Fett, Schmalz, Fischtran, Öl'	1706
	K	vi̊jj 'Fett, Schmalz, Fischtran, Öl'

Mordwinisch	E	oj 'Fett, Butter, Öl'
	M	vaj 'Fett, Butter, Öl'

Mari/Tscheremissisch	KB	ü 'Öl, Butter'
	U	ü 'Öl, Butter'
	B	üj 'Butter, geschmolzenes Fett'

Wotjakisch/Udmurtisch	S	ve̮j 'Butter, Schmalz, Fett, Öl'
	K	vȯj 'Butter, Schmalz, Fett, Öl'
	G	ve̮j 'Butter'	Wichm [wotj]

Komi/Syrj	S	vi̮j 'Butter'
	P	vi 'Butter'
	PO	vi 'Butter, Öl'

Chanti/Ostjakisch	V	woj 'Fett, Butter, Öl'	6
	DN	uj 'Fett, Butter, Öl'	6
	O	wăj 'Fett, Butter, Öl'	6

Mansi/Wogulisch	TJ	wāj 'Fett'	FUF: 32:244 (Kannisto, mitg. Liimola)
	K	vuoj 'Fett'	NyK: 25:270 (Munkácsi)
	P	wāj : sajwāj 'Fett'	WV: 78
	So	wāj 'Fett'	MSFOu: 116:293 (Kannisto, mitg. Liimola)
	LO	wāj : sojwāj 'Butter'	WV: 78
	N	vå̄j '(ohne Bedeutung)'
	N	vōj '(ohne Bedeutung)'

Ungarisch		vaj 'Butter'

Erklärung

Vö. altaji: török *bai : kazak, baskír, türkmén mai 'vaj, zsír'.

A cseremisz ü a rákövetkező j hatására *o hangból keletkezett.

A permi szavak szabálytalan vokalizmusa (*o > őspermi *ȯ̭ > votják e̮, zürjén i̮, i) szintén a j hatásának tulajdonítható.

A vogul sajwōj alak saj- elemének jelentése és eredete ismeretlen.

A legtöbb rokon nyelvben előforduló 'vaj, olaj' jelentés másodlagos, és kultúrtörténeti tényezőkkel függ össze. A 'zsír' → 'vaj' jelentésváltozáshoz vö. német Schmer 'zsír, nyers (disznó)zsír', svéd smör 'vaj, zsír' stb.

Literatur

Gyarm: Aff 94, 192-3 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Sajn: Dem 64 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
E.Itkonen: FUF 31: 223 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 557 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
NyH7
Ligeti: NyIOK 4: 345 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
Németh: NyK 47: 81 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Strahlmann 243 = Strahlmann, Johann, Finnische Sprachlehre für Finnen und Nicht-Finnen. Mit Beziehung auf die Aehnlichkeit der finnischen Sprache mit der ungarischen... St. Petersburg 1816.
Lindström: Suomi 1852: 107
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.