anhand von Uralothek |
Finnisch | viisi 'fünf' | Gen. viiden | |||||
Estnisch | viis 'fünf (auch für eine umbestimmte Vielheit)' | Gen. viie | |||||
Saami | L | vih(t)a 'five' | |||||
N | vitˈtâ -đ- 'five' | ||||||
Not | vīht 'five' | 1736 | |||||
Not | viht 'five' | 1736 | |||||
A | vitt 'five' | 1736 | |||||
Kld | vi̊tt 'five' | 1736 | |||||
T | vi̊tt 'five' | 1736 | |||||
K | vi̊tt 'five' | ||||||
Mordwinisch | E | vet́e 'fünf' | |||||
E | vät́ä 'fünf' | ||||||
M | vet́ä 'fünf' | ||||||
Mari/Tscheremissisch | KB | wəc 'fünf' | |||||
KB | wəzət 'fünf' | ||||||
U | wić 'fünf' | ||||||
U | wizə̑t 'fünf' | ||||||
B | wić 'fünf' | ||||||
Wotjakisch/Udmurtisch | S | vit́ 'fünf' | |||||
G | vit́ 'fünf' | MSFOu: 65:420 (Wichmann, mitg. Uotila) | |||||
Komi/Syrj | S | vit 'fünf' | |||||
P | vit 'fünf' | ||||||
PO | vit 'fünf' | ||||||
Chanti/Ostjakisch | V | wet 'fünf' | OL: 158 | ||||
DN | wet 'fünf' | OL: 158 | |||||
O | wet 'fünf' | OL: 158 | |||||
Mansi/Wogulisch | TJ | ät 'fünf' | WV: 31 | ||||
KU | ǟt 'fünf' | WV: 31 | |||||
P | ǟt 'fünf' | WV: 31 | |||||
So | at 'fünf' | WV: 31 | |||||
Ungarisch | öt 'fünf' | ||||||
Nenetsisch | O | jūʔ 'zehn' | 139 | ||||
Nj | jūt 'zehn' | 139 | |||||
Enetsisch/Jenissej-Samojedisch | biuʔ 'zehn' | ||||||
Tawgy | bīʔ 'zehn' | ||||||
Selkupisch | TaU | kȫtʔ 'zehn' | MSFOu: 49:63 (Donner) | ||||
Ty | kȫt 'zehn' | MSFOu: 49:63 (Donner) | |||||
KeM | kȫt 'zehn' | MSFOu: 49:63 (Donner) | |||||
Kamassisch | bjəʔn 'zehn' | MSFOu: 49:63 (Donner) | |||||
Koibalisch | bet 'zehn' | MSFOu: 49 (Klaproth, mitg. Donner) | |||||
bi 'zehn' | MSFOu: 49 (Klaproth, mitg. Donner) | ||||||
Motorisch | bi 'zehn' | MSFOu: 49 (Klaproth, mitg. Donner) | |||||
Karagass | tjutt 'zehn' | Janhunen, SW: 177 | |||||
Taigi | dschūn 'zehn' | Janhunen, SW: 177 |
A mordvin, permi és magyar szavak eredeti *tt-re, a finn és lapp szavak pedig eredeti *t-re utalnak. A *t hang a korai ősfinn *tt ~ *t és *t ~ *δ (> t ~ d) fokváltakozási sorok keveredésével magyarázható.
A szamojéd szavak eltérő jelentése az eredeti 'sok, határozatlan mennyiség' jelentéssel magyarázható. Ha a finnugor és szamojéd szavak összetartoznak, annak oka éppen ez a jelentés, nem pedig az uráli kori biztos számnévi egyezés, ugyanis a számnévi egyeztetés a finnugor és szamojéd nyelvek között nem biztos.
A nyenyec ŋuda, enyec uda, nganaszan jütü, szölkup uty és kamassz uda 'kéz' (Kovács: ALH 10:127 Anm. ?-lel) szavak eredeti veláris vokalizmusuk miatt nem vonhatók ide.