Uralonet

wire FU 'vér' de 'Blut' en 'blood '

UEW № 1152 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Körperteile

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		veri 'Blut'	Gen. veren
		veres 'frisch, neu, jung'	Gen. vereksen
		verevä 'blutig; frisch, lebhaft; rot; schön; farben, farbig'

Estnisch		veri 'Blut; Saft, Gemüt, Temperament, Gefühl, Sinn, Neigung, Verwandte'	Gen. vere

Saami	L	varra 'blood'
	N	vârrâ -r- 'blood'
	Not	vѳrr 'blood'		1827
	A	vѳrr 'blood'		1827
	Kld	vѳrr 'blood'		1827
	T	varr 'blood'		1827
	K	varr 'blood'

Mordwinisch	E	ν́er 'Blut'
	E	ν́äŕ 'Blut'
	M	ν́er 'Blut'
	M	ν́är 'Blut'

Mari/Tscheremissisch	KB	wər 'Blut'
	U	wür 'Blut'
	B	wür 'Blut'

Wotjakisch/Udmurtisch	S	vur 'Blut'
	K	ver 'Blut'
	G	vir 'Blut'		Wichm [wotj]

Komi/Syrj	S	vir 'Blut'
	P	vir 'Blut'
	PO	vir 'Blut'

Chanti/Ostjakisch	V	wĕr 'Blut'		OL: 185
	DN	wĕr 'Blut'		OL: 185
	O	wur 'Blut'		OL: 185

Mansi/Wogulisch	TJ	üwr 'Blut'		WV: 50
	KO	wärəmt- 'sich röten (der Himmel beim Auf- und Untergang der Sonne)'
	KM	wiγr 'Blut'		MSFOu: 109:741 (Kannisto-Liimola)
	KU	wärtmət- 'sich röten (der Himmel beim Auf- und Untergang der Sonne)'		FUF: 30:264 (Kannisto, mitg. Liimola)
	P	wür 'Blut'		WV: 50
	So	wiγr 'rot'		WV: 50

Ungarisch		vér 'Blut'
		vörös, vërës 'rot, das Rot, rote Farbe'
		test-vér 'Bruder, Schwester'	test 'Körper'
	reg	vér 'Blutsverwandte; Bruder, Schwester'
	Alt	vér 'Blutfluß; Blutsverwandte; Bruder, Schwester'

Erklärung

A balti-finn nyelvekben az r hatására szórványos *i > e változás történt.

A mordvin M ν́äŕ, ν́är nyíltabb magánhangzója az r hatásával magyarázható.

Az ősvogul *ĭ a szó eleji *w hatására *ü-vé labializálódott. Az ősvogul *wĭγr (> TJ üwr, So. wiγr) *γ eleme inetimologikus hang.

K. Donner (MSFOu 49: 131) a szamojéd, nyenyec mero 'seb, heg', enyec Ch. biðe, B bire 'seb', nganaszan mearu, mearung 'seb' szölkup Ty. ke̮r 'seb, hólyag' és kamassz me̮rɯ 'seb, heg' szavakat is idevonta. A *w > m változás ugyan még magyarázható lenne, de jelentéstanilag az egyeztetés nem fogadható el.

Literatur

Gyarm: Aff 91, 208, 214, 262 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Collinder: CompGr 68, 175, 178 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Sajn: Dem 62, 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
E.Itkonen: FUF 29: 305, 333, 31: 315 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 572 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 104
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.