Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. wiŋä (wüŋä) FU ?U   'öv'  de 'Gurt, Gürtel'  en 'belt '



    UEW № 1150 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Werkzeuge. Waffe


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  vyö 'Gurt, Gürtel'
     
    Estnisch  vöö 'Gurt, Gürtel'
     
    SaamiLavvė̄ 'Gürtel, Faßband, Reifen'
    Nâvve -v- 'Gurt, Gürtel'
    Notѳvv 'Gurt'90
    Kѳvv 'Gurt'
     
    ? Mari/TscheremissischKBə- : əštə 'Gürtel'
    Uü- : üštö 'Gürtel'
    Bü- : üštö 'Gürtel'
     
    ? Komi/SyrjSve̮ń 'Gürtel, Gurt'
    Udvoń 'Gürtel, Gurt'
    POvuń 'Schuhband'
     
    Ungarisch öv 'Gürtel, Gurt'
    regő 'Gürtel, Gurt'
    Altő 'Gürtel, Gurt'
     
    NenetsischOjīńe 'Riemen, Seil, Zügel'131
    Njwījā 'Riemen, Seil, Zügel'131
     
    Enetsisch/Jenissej-Samojedisch bine 'Riemen'
     
    Tawgy bene 'Riemen'
     
    SelkupischTurűni 'Rentiergeschirr'MSFOu: 122:319 (Lehtisalo)
    TaUüne 'Riemen'MSFOu: 49:135 (Donner)
    Tyün 'Riemen'MSFOu: 49:135 (Donner)
    Keynэ 'Riemen'MSFOu: 122:319 (Lehtisalo)
     
    Kamassisch mɯne 'Schwungriemen (für Rentiere), Lasso'
     
    Koibalisch миня 'Schwungriemen (für Rentiere), Lasso'Janhunen, SW: 175
     
    Motorisch мине 'Schwungriemen (für Rentiere), Lasso'Janhunen, SW: 175


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A cseremisz szó csak akkor vonható ide, ha štə eleme a KB šəštə, U šüštö 'cserzett bőr, öv' szóból haplológiával alakult.

    A zürjén szó magánhangzója a többi uráli nyelvvel összevetve nem szabályos, és az egyes zürjén nyelvjárások magánhangzói sem mutatnak egységes képet (Ud. PO *o̭, a többi nyelvjárásban *ȯ̭).

    A magyar (ómagyar, nyj.) ő csonka tő helyébe analógiás úton a v-tövű teljes alak lépett.

    A szamojéd szavak akkor tartozhatnak ide, ha a nyenyec ń, j és enyec, nganaszan, szölkup, kamassz n az ősszamojédban lezajlott *ŋ > *ń változással magyarázhatók.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 71, 91, 164, 171 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 32, 288 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 129 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Lehtisalo: FUF 21: 46 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 279, 291 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 23 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 81 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Lakó: MNy 37: 96 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Horger: MSzav 138.00 = Horger, Antal, Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest 1924.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 862 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 445 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Lakó: NyK 59: 215 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Janhunen: SW 175 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Bárczi: Szótöv 40, 42 = Bárczi, Géza, Magyar történeti szóalaktan. 1. A szótövek. Budapest 1958 (EMNyF).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Lytkin: VokPerm 33, 72 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.