Uralonet

wiγe- FU 'vesz visz; hord' de 'nehmen; tragen' en 'take, carry, bear '

UEW № 1148 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Wegnehmen, Tragen

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		vie- 'führen, wegbringen, ableiten'

Estnisch		vii- 'bringen'

Saami	Not	vikke- 'führen'	1680
	A	vīkkiš 'führen'	1680
	Kld	vi̊kke- 'führen'	1680
	T	vi̊kki̊- 'führen'	1680
	K	vi̊kki̊- 'führen'

Mordwinisch	E	vije- 'wohin bringen, führen, fahren'	FUF: 2:24 (Paasonen)
	M	vije- 'wohin bringen, führen, fahren'	FUF: 2:24 (Paasonen)

Wotjakisch/Udmurtisch	S	vaj- 'bringen, zubringen, zuführen, hineinführen; (Früchte) tragen, gebären, erzeugen'
	G	vajı̣̑- 'bringen, fahren, holen, abholen'	Wichm [wotj]

Komi/Syrj	S	vaj- 'bringen, tragen, führen, herbeiführen; gebären'
	P	vaj- 'bringen, tragen, führen, herbeiführen; gebären'
	PO	vaj- 'bringen'

Chanti/Ostjakisch	V	wĕ- 'nehmen'	268-9
	V	wĕj- 'nehmen'	268-9
	DN	wĕ- 'nehmen'	268-9
	DN	wĕj- 'nehmen'	268-9
	O	wu- 'nehmen; kaufen'	268-9
	O	wuj- 'nehmen; kaufen'	268-9

Mansi/Wogulisch	TJ	wü- 'nehmen'	WV: 50, Steinitz, WogVok: 322 (Kannisto, mitg. Steinitz)
	KU	wiγ- 'nehmen'	WV: 50, Steinitz, WogVok: 322 (Kannisto, mitg. Steinitz)
	KU	wäj- 'nehmen'	WV: 50, Steinitz, WogVok: 322 (Kannisto, mitg. Steinitz)
	P	wij- 'nehmen'	WV: 50, Steinitz, WogVok: 322 (Kannisto, mitg. Steinitz)
	P	wäj 'nehmen'	WV: 50, Steinitz, WogVok: 322 (Kannisto, mitg. Steinitz)
	So	wiγ- 'nehmen'	WV: 50, Steinitz, WogVok: 322 (Kannisto, mitg. Steinitz)
	So	woj- 'nehmen'	WV: 50, Steinitz, WogVok: 322 (Kannisto, mitg. Steinitz)

Ungarisch		viv- 'tragen, führen'
		vi- 'tragen, führen'
		visz- 'tragen, führen'
		vëv- 'nehmen, abnehmen, wenehmen, entnehmen; kaufen'
		vë- 'nehmen, abnehmen, wenehmen, entnehmen; kaufen'
		vësz- 'nehmen, abnehmen, wenehmen, entnehmen; kaufen'
		visel 'tragen, führen'
	reg	vejsz- 'tragen, führen'
	reg	vész- 'tragen, führen'
	reg	vüsz- 'tragen, führen'
	Alt	visel 'schwanger sein'

Erklärung

Vö. indoeurópai *u̯eǵh- 'utazik' : óind váhati 'utazik, kocsit húz, vezet', avesztai vaz- 'utazik', avesztai vazəṇtí 'húznak', latin vehō 'utazom'.

A magyar vësz- és visz- szétválasztása (Munkácsi: NyK 25:175, 261; Paasonen: FUF 7:24; NyH⁷; Steinitz, FgrVok. 31,61; Uotila, SyrjChr. 172; FUV; MSzFgrE) sem hangtani, sem jelentéstani okokból nem indokolt; a magyar vësz- ugyanis a visz- változata, ami i > ë nyíltabbá válással keletkezett. A vësz- 'vesz' ~ visz- 'visz' jelentéskapcsolathoz vö. votják baśt- 'vesz' ~ 'elvisz', mordvin śavi̊- 'vesz' ~ śavi̊z : ś. pakśa kučkas 'vitték a mező közepére', orosz брать 'vesz' ~ óind bhárati 'visz, hoz, vezet', latin fero 'viszek' (Vasmer, REtWb 1: 80), német nehmen 'vesz' ~ mitnehmen 'elvisz', angol take 'vesz' ~ 'elvisz'.

Literatur

Gyarm: Aff 91, 96, 108, 170 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
N.Sebestyén : ALH 1: 332 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Hajdú: ALH 2: 287 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Jacobsohn: ArUgrof 173 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Setälä: FUF 12: 166 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Sköld: FUF 18: 219 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Paasonen: FUF 7: 24 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Mayrhofer 3: 177 = Mayrhofer, Manfred, Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. A Concise Etymological Sanskrit Dictionary. 1–4. Heidelberg 1956, 1963, 1976, 1980.
Hajdú: MKE 33 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
Fábián: MNyszet 1: 303, 6: 36 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
Hunfalvy: MNyszet 2: 215, 3: 103, 231, 4: 221 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
Joki: MSFOu 151: 345 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 578, 588 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
N.Sebestyén : NyIOK 1: 398
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 105
Ahlqvist: Suomi 1863: 16
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Joki: Verba docent 49.00
Castrén: Versuch 102 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
Hunfalvy: VogF 290, 293 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).