Uralonet

wiδɜ (wiδɜ-mɜ) FU 'velő, agyvelő' de 'Knochenmark, Gehirn' en 'marrow, brain '

UEW № 1147 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Körperteile

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		yty 'Knochenmark, Kern, Most, Mark'
		ydin 'Knochenmark, Kern, Most, Mark'	Gen. ytimen
		ydyn 'Knochenmark, Kern, Most, Mark'	Gen. ytymen

Estnisch		üti 'Mark'	Gen. üdi

Saami	L	atām 'Mark, Markknochen'
	N	âđâ -đđâm- 'marrow; marrow bone; a certain degree of fatness, plumpness'
	Not	ѳδe 'das Mark'	Gen. ottem	28
	Kld	ѳδe 'das Mark'	Gen. ottem	28
	T	at 'das Mark'	Gen. atti̊me	28
	K	at 'das Mark'	Gen. atti̊me

Mordwinisch	E	uďem 'Mark, Kern'		JSFOu: 61/3:101 (Ravila)
	E	uďime 'Mark, Kern'		FUF: 31:185 (Paasonen, mitg. Erkki Itkonen)
	E	uďeme 'Mark, Kern'		FUF: 31:185 (Paasonen, mitg. Erkki Itkonen)

Mari/Tscheremissisch	KB	vim 'Mark'
	U	wem 'Mark'
	B	wem 'Mark'

Wotjakisch/Udmurtisch	S	viji̮m 'Gehirn, Mark'
	K	vijə̑m 'Gehirn, Mark'
	G	wim 'Gehirn, Mark'

Komi/Syrj	S	vem 'Gehirn, Mark'
	P	vem 'Gehirn, Mark'
	PO	vim 'Gehirn, Mark'

Chanti/Ostjakisch	V	weləm 'Mark'		OL: 158
	DN	wetəm 'Mark'		OL: 158
	O	weləm 'Mark'		OL: 158

Mansi/Wogulisch	TJ	wäləm 'Knochenmark'		WV: 16
	KU	wɔ̈̄ləm 'Knochenmark'		WV: 16
	P	waləm 'Knochenmark'		WV: 16
	So	wāləm 'Knochenmark'		WV: 16

Ungarisch		velő 'Mark, Hirn; Kern, Wesen, Quintessenz'	Akk, Px3Sg. velőt, veleje

Erklärung

A finn y képző.

A finnben *wiδü > *wüδü > *wütü > yty, a mordvinban pedig *vȣ̈ > u hangváltozással lehet számolni.

A finn yty és észt üti alapján feltételezhető, hogy a finnugor alapnyelvben a toldalék nélküli alapszó (*wiδɜ) és képzett alakja (*wiδɜ-mɜ) egymás mellett léteztek.

Collinder (CompGr. 68, 109, 399) idevonta a szamojéd, szölkup küüty szót. Ilyen szó azonban a szölkup szójegyzékben nincs. A küüty valószínűleg a szölkup N k͔öu, köy, kyu 'agy, csontvelő', Ty. küm 'agy, velő' egyes szám harmadik személyű birtokos végződéssel ellátott alakja (ti̮) és ezért nem tartozhat ide.

A Setälä (FUFA 12: 39; JSFOu. 30/5: 58) által kérdőjellel idevont szamojéd, mator mui 'velő' törökségi jövevényszó (Beitr. 282; Joki: MSFOu. 103: 231).

Literatur

Collinder: CompGr 68, 109, 178, 399 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Steinitz: FgrVok 30 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 571 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
K.Sal : NyK 62: 251
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Räsänen: StudOr 15: 162, 200 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
Lindström: Suomi 1852: 108
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Castrén: Versuch 102 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
Räsänen: Vir 1947: 167 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.