Uralonet

we̮re (wōre) FU ?U 'hegy' de 'Berg' en 'mountain '

UEW № 1144 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Festland

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		vuori 'Berg, Steinberg'	Gen. vuoren

Wotjakisch/Udmurtisch	S	vi̮r 'Hügel, Anhöhe'
	K	və̑r 'Hügel, Anhöhe'
	G	vı̣̑r 'Hügel, Anhöhe'		MSFOu: 65:54 (Wichmann, mitg. Uotila)

Komi/Syrj	S	ve̮r 'Wald'
	P	ve̮r 'Wald'
	PO	vu̇r 'Wald'

Chanti/Ostjakisch	V	wor 'Höhenzug (am Flußufer?)'		71
	Trj	wŏr 'Höhenzug am Fluß'		71
	O	or 'Wald, Ödwald'		71

Mansi/Wogulisch	TJ	wārnā 'in den Tannenwald'	-nā 'Lok'	FUF: 14:47 (Kannisto)
	K	wōr : minəs wōrnə 'er ging auf die Jagd (eigtl. in den Wald)'	minəs, -nə 'Lok'	FUF:32:241 (Kannisto, mitg. Liimola)
	P	wor : wor kinšēγm 'ich jage (eigtl. suche den Wald )'
	So	wɔ̄r : wɔ̄rən minas 'er ging auf die Jagd (eigtl. in den Wald)'	-ən minas 'Lok'

? Ungarisch		orr 'Nase; Schnauze; Vorderteil, Spitze, (Schiff) Vorderteil, Bug, Schiffschnabel; a vízbe orrszerűen benyúló partrész; nasenartig ins Wasser hineinragender Uferteil, Vorsprung'
		orom 'Giebel, First, Zinne; Gipfel, Bergspitze'

? Kamassisch		bōr 'Berg, Landrücken'

Erklärung

A magyar orr szó rr eleme magánhangzóközi geminálódás eredménye.

A zürjén, osztják és vogul szavak 'erdő' jelentéséhez vö. lapp N varre 'hegy (erdővel benőtt, vagy kopár)' ~ K (1830) T vɑ̄ᵢ rre, Kld. Not. vɑ̄ᵢ rr, vaᵢrr 'erdő'; a magyar 'orr, pofa (állaté)' jelentéshez pedig vö. zürjén ni̮r 'orr' ~ ni̮re̮k 'hegyfok', ne̮ri̮s 'kis domb az erdőben'; cseremisz ner 'orr' ~ 'hegy, hegyfok'.

A szamojéd nyelvek közül csak a kamasszban fordul elő a szó, ami az idetartozását bizonytalanná teszi.

Az osztják V ur : jöŋki ur 'jégfal', DN ur 'földgerinc' és vogul TJ or 'hegygerinc, földgerinc' (Hunfalvy, VogF 283; Wichmann: MNy. 8: 325; Zsirai: MNy. 23: 310; SzófSz.) szavak jelentéstani okokból nem tartoznak ide, lásd *arɜ (*urɜ) 'éle, széle vminek, oldal, irány' Ug.

Literatur

ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Toivonen: FUF 21: 141 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
E.Itkonen: FUF 31: 166 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Joki: FUFA 32: 46 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Zsirai: MNy 23: 310 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Honti: MNy 81: 147-8 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Németh: NyK 47: 80 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
N.Sebestyén : NyK 51: 426
Radanovics: NyK 62: 325 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Gulya: NyK 62: 355 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
J.Kiss : NyK 69: 401
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Gulya: StudSl 7: 217 = Studia Slavica. 1–, Budapest 1955–.
Lindström: Suomi 1852: 107
Uotila: SyrjChr 177 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.