Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. weńćɜ, wećɜ U    'mind, egész, összes'  de 'ganz, all'  en 'every, all, whole '



    UEW № 1139 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Gesamtheit


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    MordwinischEveśe 'ganz; all, alle'
    Eveśi 'ganz; all, alle'
    Eväśij 'ganz; all, alle'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSvoč́-ak 'ganz, jeder, alle'
    Gvoć 'ganz, jeder, alle; immer, beständig, fortwährend'
    Gviś-ak 'alle, jeder, ganz'
    Gvić-ak 'alle, jeder, ganz'Wichm [wotj]
    Gvi̮ć 'alle, jeder, ganz'MSFOu: 36:56 (Wichmann)
     
    Komi/SyrjSvać : vać ńem-tor abu 'es gibt ganz undgar nichts'
    SOvać 'совсем, совершенно'
     
    ? Chanti/OstjakischOot'śa 'ganz'< Komi/Syrj
    Kazwǫtśa 'zusammen'< Komi/Syrj
     
    ? Mansi/WogulischNуча 'целый, весь'< Chanti/Ostjakisch
     
    ? Ungarisch össze 'zusammen, aneinander, zueinander'
    regöszve 'zusammen, aneinander, zueinander'
    Altöszve 'zusammen, aneinander, zueinander'
     
    Tawgy bánsa 'all'
     
    Kamassisch bɯšša 'heil, ganz'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar össze < ómagyar nyj. öszve szó ve eleme azonos a vá ~ vé latívusz-, valamint transzlatívuszraggal, aminek szóvégi magánhangzója lerövidült.

    A permi nyelvek első szótagi magánhangzója nem szabályos. A votják o ~ i̮ hangváltakozáshoz lásd Wichmann: MSFOu. 36:55; Rédei: NyK 65:371. Ha a votják o a szó eleji v hatására *a hangból keletkezett, akkor a permi szavak a felteendő őspermi *a miatt nem vonhatók ide.

    Az 'egész, mind' → magyar 'össze' jelentésváltozáshoz vö. finn koko 'egész, mind' ~ kokoon 'össze'.

    A nganaszanban *ńć hangkapcsolattal, a mordvinban, votjákban, zürjénben és magyarban pedig *ć hanggal lehet számolni.

    Az olonyeci (Lönnr.) säsi 'egy negyed', észt säsi: s-vaks 'kis arasz (a hüvelyk- és mutatóujj között)', lapp *sœsse, -sesiin : giettâ-sēsiin 'tenyérrel' (giettâ 'kéz'), votják suӡ̌́ 'maréknyi (minkét kéz összetartva)', zürjén soʒ́ (Moór MNy 47: 53; Moór ALH 2: 42, 70) hangtani alapon nem egyeztethetők a magyar szóval, mert az így kikövetkeztethető első szótagi *ä hangnak a magyarban nem felelhet meg ö.



    Literatur
    • ÁKE 509 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 172 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 68, 140 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Toivonen: FUF 19: 186, 32: 22 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: MNy 43: 44 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 129 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Rédei: NyK 67: 126 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: SLW 98 = Rédei, Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Budapest 1970.
    • Bárczi: TA 193 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.