Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. weńćɜ, wećɜ U    'mind, egész, összes'  de 'ganz, all'  en 'every, all, whole '



    UEW № 1139 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Egész. Összes


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    mordvinEveśe 'ganz; all, alle'
    Eveśi 'ganz; all, alle'
    Eväśij 'ganz; all, alle'
     
    udmurt/votjákSvoč́-ak 'ganz, jeder, alle'
    Gvoć 'ganz, jeder, alle; immer, beständig, fortwährend'
    Gviś-ak 'alle, jeder, ganz'
    Gvić-ak 'alle, jeder, ganz'Wichm [wotj]
    Gvi̮ć 'alle, jeder, ganz'MSFOu: 36:56 (Wichmann)
     
    komi/zürjénSvać : vać ńem-tor abu 'es gibt ganz undgar nichts'
    SOvać 'совсем, совершенно'
     
    ? hanti/osztjákOot'śa 'ganz'< komi/zürjén
    Kazwǫtśa 'zusammen'< komi/zürjén
     
    ? manysi/vogulNуча 'целый, весь'< hanti/osztják
     
    ? magyar össze 'zusammen, aneinander, zueinander'
    regöszve 'zusammen, aneinander, zueinander'
    Altöszve 'zusammen, aneinander, zueinander'
    ÚESz.össze
     
    nganaszan bánsa 'all'
     
    kamassz bɯšša 'heil, ganz'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Ung. ve in össze < altung. dial. öszve ist identisch mit dem Lativ- bzw. Translativsuffix vá ~ vé, dessen langer Vokal im Auslaut verkürzt wurde.

    Die Vokale der ersten Silbe in den perm. Sprachen sind unregelmäßig. Über den Vokalwechsel wotj. o ~ i̮ s. Wichmann: MSFOu. 36:55; Rédei: NyK 65:371. Falls wotj. o unter dem Einfluß des anlautenden v aus *a entstanden ist, können die perm. Wörter wegen des dann vorauszusetzenden urperm. *a nicht hierzu gestellt werden.

    Zur Bedeutungsentwicklung 'ganz, all' → ung. 'zusammen' vgl. finn. koko 'all, ganz' ~ kokoon 'zusammen'.

    Im Twg. ist mit *ńć, im Mord., Wotj., Syrj. und Ung. mit *ć zu rechnen.

    Olon. (Lönnr.) säsi 'ett qvarter', est. säsi: s-vaks 'kleine Spanne (zwischen Daumen und Zeigefinger)', lapp. *sœsse, -sesiin : giettâ-sēsiin 'with the palm of the hand' (giettâ 'Hand'), wotj. suӡ̌́ 'Handvoll, beide hohle Hände zusammengehalten', syrj. soʒ́ (Moór MNy 47: 53; Moór ALH 2: 42, 70) gehören aus lautlichen Gründen nicht zum Ung., denn dem anzunehmenden *ä in der ersten Silbe kann im Ung. kein ö entsprechen.




    Bibliográfia
    • ÁKE 509 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 172 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 68, 140 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Toivonen: FUF 19: 186, 32: 22 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: MNy 43: 44 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 129 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Rédei: NyK 67: 126 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: SLW 98 = Rédei, Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Budapest 1970.
    • Bárczi: TA 193 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.