Uralonet

weńćɜ, wećɜ U 'mind, egész, összes' de 'ganz, all' en 'every, all, whole '

UEW № 1139 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


mordvin	E	veśe 'ganz; all, alle'
	E	veśi 'ganz; all, alle'
	E	väśij 'ganz; all, alle'

udmurt/votják	S	voč́-ak 'ganz, jeder, alle'
	G	voć 'ganz, jeder, alle; immer, beständig, fortwährend'
	G	viś-ak 'alle, jeder, ganz'
	G	vić-ak 'alle, jeder, ganz'		Wichm [wotj]
	G	vi̮ć 'alle, jeder, ganz'		MSFOu: 36:56 (Wichmann)

komi/zürjén	S	vać : vać ńem-tor abu 'es gibt ganz undgar nichts'
	SO	vać 'совсем, совершенно'

? hanti/osztják	O	ot'śa 'ganz'	< komi/zürjén
	Kaz	wǫtśa 'zusammen'	< komi/zürjén

? manysi/vogul	N	уча 'целый, весь'	< hanti/osztják

? magyar		össze 'zusammen, aneinander, zueinander'
	reg	öszve 'zusammen, aneinander, zueinander'
	Alt	öszve 'zusammen, aneinander, zueinander'
	ÚESz.	össze

nganaszan		bánsa 'all'

kamassz		bɯšša 'heil, ganz'

Magyarázat

A magyar össze < ómagyar nyj. öszve szó ve eleme azonos a vá ~ vé latívusz-, valamint transzlatívuszraggal, aminek szóvégi magánhangzója lerövidült.

A permi nyelvek első szótagi magánhangzója nem szabályos. A votják o ~ i̮ hangváltakozáshoz lásd Wichmann: MSFOu. 36:55; Rédei: NyK 65:371. Ha a votják o a szó eleji v hatására *a hangból keletkezett, akkor a permi szavak a felteendő őspermi *a miatt nem vonhatók ide.

Az 'egész, mind' → magyar 'össze' jelentésváltozáshoz vö. finn koko 'egész, mind' ~ kokoon 'össze'.

A nganaszanban *ńć hangkapcsolattal, a mordvinban, votjákban, zürjénben és magyarban pedig *ć hanggal lehet számolni.

Az olonyeci (Lönnr.) säsi 'egy negyed', észt säsi: s-vaks 'kis arasz (a hüvelyk- és mutatóujj között)', lapp *sœsse, -sesiin : giettâ-sēsiin 'tenyérrel' (giettâ 'kéz'), votják suӡ̌́ 'maréknyi (minkét kéz összetartva)', zürjén soʒ́ (Moór MNy 47: 53; Moór ALH 2: 42, 70) hangtani alapon nem egyeztethetők a magyar szóval, mert az így kikövetkeztethető első szótagi *ä hangnak a magyarban nem felelhet meg ö.

Bibliográfia

ÁKE 509 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Beitr 172 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Collinder: CompGr 68, 140 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Toivonen: FUF 19: 186, 32: 22 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Bárczi: MNy 43: 44 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
K.Donner: MSFOu 49: 129 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Rédei: NyK 67: 126 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: SLW 98 = Rédei, Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. Budapest 1970.
Bárczi: TA 193 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.