Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. welje FU    'fivér, barát'  de 'Bruder, Freund'  en 'brother, friend '



    UEW № 1137 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Freundschaft


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  veli 'Bruder, Freund'Gen. veljen
     
    Estnisch  veli 'Bruder'Gen. vele, velja
     
    SaamiLvielˈja 'Bruder'
    Nvielˈljâ -llj- 'Bruder'
    Notvielj 'Bruder'1898
    Aviľ 'Bruder'1898
    Kldvīlj 'Bruder'1898
    Tvīlj 'Bruder'1898
    Kvīlj 'Bruder'
     
    ? Ungarisch -vel, -val 'mit'
     velem 'mit mir'
     veled 'mit dir'
     vele 'mit ihm, ihr'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar vel, val eredetileg társhatározórag volt, ami később eszközhatározói szerepet vett fel. A 'társ, barát' jelentésű szóból több rokon nyelvben is fejlődött társhatározórag, valamint annak megfelelő szerepű névutó: finn kanssa '-val', észt ga '-val' < finn kansa 'nép, nemzet, emberek'; lapp guim, guoim ~ gum, gu '-val' < N guoiˈbme 'társ, társaság, férj, feleség, szomszéd' (vö. Oinas: MSFOu. 123: 11, 13); osztják Syn. pĭlən '-val' < V pil, DT pit 'társ', Kaz. ʌ 'férj, feleség'; vogul K jårtėl '-val'; am jårtlėm 'velem' < T K jort 'társ'.

    Az egyeztetés a távoli rokonság miatt bizonytalan.

    A vel, val toldaléknak a finn väki 'erő' stb. szóval való téves egyeztetéséről lásd *wäke 'erő' FU, ? U.

    Mészöly (Nyr. 59: 77 ff.; FUF 21: 56 ff.; MNy. 29: 212 ff.), Szamosfalvi [= Mészöly] (i. h. 297) és SzófSz. (?-lel) alapján a magyar vel, val ugor l ablatívuszragra megy vissza. Ennek alapján a v, valamint ómagyar h másodlagos hang. Ez a feltevés azonban nem fogadható el, mert a vel határozószói használata (velem, veled, vele stb.) amellett szól, hogy a rag önálló szóból keletkezett.

    Fokos (NéNy. 9: 197 ff) alapján a vel, val eredetileg a ve, va határozói igenév vel, val (elavult, nyj.) alakjával azonos. Ez esetben az l ablatívuszragra visszavezethető eszközhatározórag lenne. Ez a származtatás szintén elfogadhatatlan, mivel az eredeti palatális vokalizmust nem magyarázza meg. Jelentéstanilag is nehezen képzelhető el, hogy egy eszköz-társhatározórag határozói igenévből keletkezzen.



    Literatur
    • E.Itkonen: FUF 29: 260 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: LpChr 177 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • Wiklund: MSFOu 10: 70, 176 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • E.Itkonen: MSFOu 76: 66 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Hunfalvy: NyK 5: 298 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 79: 202 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Genetz: Suomi 1897/3/13: 27, 36
    • Ravila: Vir 1939: 112 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.