Uralonet

waśke U 'vmilyen fém, ?réz' de 'irgendein Metall, ?Kupfer' en 'some kind of metal, ? copper '

UEW № 1123 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Mineralien

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		vaski 'Erz; Kupfer, Bronze'	Gen. vasken

Estnisch		vask 'Kupfer, Messing'	Gen. vaske

Saami	L	veiˈhkē 'Messing'
	N	vœiˈke 'copper (the metal)'	Gen. -ik-
	Not	viaᵢšk 'Kupfer'			1769
	Kld	viaᵢšk 'Kupfer'			1769
	T	vieške 'Kupfer'			1769
	K	vieške 'Kupfer'

Mordwinisch	E	uśke 'Draht'			Beitr: 244
	E	viśka 'Draht'
	M	uśkä 'Draht'
	M	'lánc; Kette'			JE

? Mari/Tscheremissisch	KB	waž 'Erz'
	KB	kərtńi-waž 'Eisenerz'	kərtńi 'Eisen '
	KB	ši-waž 'Silbererz'
	UJ	ši-wož 'termésezüst'			NyK: 45:339 (Beke)
	CK	ši-wož 'termésezüst'			NyK: 45:339 (Beke)

Wotjakisch/Udmurtisch	S	azveś 'Silber'
	K	azveś 'Silber'
	G	azveś 'Silber'			Wichm [wotj]

Komi/Syrj	S	ezi̮ś 'Silber'
	P	ezi̮ś 'Silber'			Wol--Réd

Chanti/Ostjakisch	V	wăγ 'Eisen, Metall (in verschiedenen Metallnamen); Geld'			OL
	DN	wăχ 'Eisen, Metall (in verschiedenen Metallnamen); Geld'			OL
	O	ŏχ 'Eisen, Metall (in verschiedenen Metallnamen); Geld'			OL

Mansi/Wogulisch	TJ	ätküš 'Blei'			WV: 19
	K	oåtkhwės 'Blei'			Jacobsohn, ArUgrof
	KO	ɔ̈̄twəs 'Blei'			WV: 19
	P	atwəš 'Blei'			WV: 19
	So	atwəs 'Blei'			WV: 19
	So	voχ 'Kupfer, Eisen'		< Chanti/Ostjakisch	OL
	N	våχ 'Kupfer, Eisen'		< Chanti/Ostjakisch	OL

Ungarisch		vas 'Eisen'
		vaskos 'dick; derb, drastisch, grob'
		vastag 'dick'

Nenetsisch	O	jeśe 'Eisen, Geld'			116
	Lj	ẃeśe 'Eisen, Geld'			116

Enetsisch/Jenissej-Samojedisch		bese 'Eisen'

Tawgy		bása 'Eisen, Metall'	Gen. baja

Selkupisch	Ta	ke̮zi̮ 'Eisen'			Erd
	Tur	kē̮zä 'Schabeisen'			MSFOu: 122:321 (Lehtisalo)
	Ty	kwe̮zi̮ 'Eisen'			Erd
	Ke	kwe̮z 'Eisen'			Erd

Kamassisch		baza 'Eisen'
		waza 'Eisen'

Koibalisch		базĕ 'Eisen'			Janhunen, SW: 175

Motorisch		базe 'Eisen'			Janhunen, SW: 175

Taigi		beiše 'Eisen'			Beitr: 245

Erklärung

? > / < indoeurópai: tokhár A wäs ~ B yasa 'arany'.

A lappban a finnugor *a (> *e) > œ, ie hangváltozást a szó belseji palatális mássalhangzó okozta. Ugyanígy magyarázható a nyenyec, enyec és nganaszan szavak vokalizmusa is.

A mordvinban az első szótagi magánhangzó a szókezdő v (u < *va) valamint E vi hatásával u > vi nyelvjárási különfejlődésen keresztül magyarázható.

A cseremisz szó csak összetételekben használatos. Idetartozása ž hangja miatt kérdéses, mivel a finnugor *śk szabályos folytatója cseremisz šk lenne. Beke feltevése (NyK 45: 339), mely szerint a cseremisz szó a waž, wož 'gyökér' szóval lenne azonos, nem valószínű (Uotila: Vir. 1930: 171). Az azonban nem zárható ki, hogy a cseremisz szó hangalakját befolyásolta a waž , wož 'gyökér' szó.

A votják, zürjén és vogul alakok elhomályosult összetételek. A votják az-, zürjén ez-, vogul ɑ̄t- előtag jelentése ismeretlen, a feltett 'fehér' jelentés nem igazolható (lásd MSzFgrE az ezüst alatt). A finnugor *śk > osztják γ, χ változásra a wɑ̆γ az egyetlen példa. A szokatlan hangmegfelelés talán finnugor *śk > ugor *sk > *ks > γ változással magyarázható.

A vogul TJ ätküš, K oåtkhwės alakok -küš, -khwės összetevőjének k, khw (ɔ: k˳) eleme másodlagos lehet, *w > k˳ > k változáson keresztül keletkezhetett. Hasonló nyelvjárási jelenséghez lásd *kȣ̈ćɜ(-rɜ) 'keserű' Ug.

A magyar vaskos a vas szó k képzős származéka. A vaskos ~ vastag hangkapcsolatról vö. lucskos ~ lustos 'nedves, piszkos'.

Ez az egyetlen uráli kori fémnév. Az uráli ősnép feltehetőleg ezzel a szóval jelölte az élőhelyén a természetben előforduló rezet, ezen az elnevezésen azonban nem kell feltétlenül a fém megmunkálását is érteni. Az is lehetséges, hogy az uráli ősnép ezzel az elnevezéssel a mocsarakban és tavakban előforduló barnás vasréteget (gyepvasat) vagy az Urál-vidék felszíni vasércét nevezte meg.

A votják veś 'gyöngy' és zürjén Ud. ve̮śe̮ 'édes, aranyom, kedves, drága' (ESK) szavak jelentéstani alapon nem vonhatók ide.

A magyar üst 'üst' szó összetartozása a vas szóval (Wichmann: MNy. 4: 296) nem valószínű (lásd SzófSz., MSzFgrE ezüst alatt). Munkácsi (Ethn. 5: 7; AkÉrt. 5: 130) a fenti szócsaládot az indoirániból származtatta, ami azonban nem fogadható el.

Literatur

Gyarm: Aff 90, 169, 215 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Moór: ALH 7: 366 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Jacobsohn: ArUgrof 116 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
Beitr 244, 290 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Collinder: CompGr 152 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
ESK (зысь, озысь, öсьö) = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Steinitz: FgrVok 62 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
E.Itkonen: FUF 29: 330 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Wichmann: JSFOu 16/3: 5 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Setälä: JSFOu 30/5: 87 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Toivonen: JSFOu 56/1: 12 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Wichmann: MNy 4: 296 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Joki: MSFOu 151: 339 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Paasonen: MSFOu 22: 82 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Äimä: MSFOu 45: 132 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
K.Donner: MSFOu 49: 132 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 567 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Halász: NyK 24: 444 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Lindström: Suomi 1852: 103
Paasonen: Suomi 1897/3/13: 40
Janhunen: SW 175 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Aalto: UAJb 31: 33 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
E.Itkonen: UAJb 32: 15 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
VglWb 3: 36 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Wichmann: Vir 1897: 23 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
Anderson: Wandl 107 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VIIî série. Tome XL, No 2 et dernier).