Uralonet

waĺɜ FP ?FU 'ragyogás; ragyog' de 'Glanz; glänzen' en 'glitter (n v) '

UEW № 1112 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Licht

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch			vaalea 'hell; blaß, bleich; fahl, blond'
			valea 'hell; blaß, bleich; fahl, blond'	SKES
		?	valo '1. Licht, Schein; Beleuchtung, Licht, Leuchte 2. eld; Feuer'	SKES

? Mordwinisch	E		valdo 'hell, licht'
	M		valda 'hell, licht'

Wotjakisch/Udmurtisch	S		vaľk 'glänzend, schimmernd, leuchtend'
	M		vaľi : čiľi-vaľi 'Glanz, Schimmer; glänzend, schimmernd'
	M		vaľt 'glänzend, schimmernd, leuchtend'
	G		vaľ : čiľ-vaľ 'Glanz, Schimmer; glänzend, schimmernd'

Komi/Syrj			voľľal- 'glänzen'	FUF: 31:276 (Uotila, mitg. Erkki Itkonen)
	S		voľal- 'glänzen, schimmern (z. B. die Oberfläche eines Tisches od. eines Glases)'
	SO		voľľal- 'блестеть, лосниться'	FUF: 31:276 (Uotila, mitg. Erkki Itkonen)
	Ud		voľk 'blank, glänzend'

Chanti/Ostjakisch	O		wălĭ : ȧ̆l wălĭ 'glänzen 2: scheinen (ein Gegenstand)'	278
	Kaz		wŏʌĭ- 'glänzen, scheinen (ein Gegenstand)'	278

Mansi/Wogulisch	TJ		oľk- 'glänzen'	WV: 73
	KU		waľγ- 'glänzen'	WV: 73
	P		waľľ- 'glänzen'	WV: 73
	So		woľγ- 'glänzen'	WV: 73

Ungarisch			villám 'Blitz'
		?	világ 'Licht; Welt; Leute; Volksmeinung'
		?	virul- 'blühen, gedeihen'
		?	virág 'Blume; Blüte'
		?	virrad- 'dämmern, tagen'

Erklärung

A finn ea, mordvin do, da, zürjén k, al és magyar g, ad képző.

A finn vaalea első szótagi hosszú magánhangzója szórványos nyúlás eredménye.

A finn valo csak akkor tartozhat ide, ha nem a *valko- (vö. valkea 'fehér') tő gyenge fokú alakjából vonódott el.

A mordvin valdo szó másik etimológiai egyeztetéshez is tartozhat (lásd *walkɜ 'fehér, világos, fénylő; világít' FV, ? FU).

Az osztják wŏʌ́ĭ- és vogul oĺk-, woĺγ- csak akkor tartoznak ide, ha i, k, γ ( < *əγ) elemük nem a tőhöz tartozik, hanem képző.

A magyar világ stb. szó másik etimológiai összefüggéshez is tartozhat (lásd *walkɜ 'fehér, világos, fénylő; világít FV, ? FU). A magyar szó hangtani és jelentéstani kapcsolatait lásd ugyanott, a magyar virrad- szót pedig lásd a *warɜ- 'szürkül, alkonyodik, dereng, virrad' FU alatt.

Hangutánzó/hangfestő.

Nomenverbum.

A cseremisz KB wə̑ĺγə̑ža- 'ragyog' ige egyeztetése a fenti szócsaláddal (Toivonen: FUF 20: 70; ESK) a cseremisz l miatt nem fogadható el.

Literatur

ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Toivonen: FUF 20: 70 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Zsirai: MNy 24: 300 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
N.Sebestyén : MNy 42: 19
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 581 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Kara: Nyr 41: 222 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.