Az Uralothek alapján |
finn | valkea 'weiß; leuchtend, hell; Feuer, leuchtende Flamme; Licht des Feuers' | ||||||
'salama, Blitz' | SKES | ||||||
valkaise- 'weiß machen, bleichen; hell machen, erleuchten, erklären; enthäuten, abschälen' | |||||||
valaise- 'weiß machen, bleichen; hell machen, erleuchten, erklären; enthäuten, abschälen' | |||||||
valko 'weißer Ochs od. Pferd' | |||||||
észt | valge 'weiß, hell, blond; Weißes, Licht, Helligkeit' | Gen. valge | |||||
? számi/lapp | L | vielˈkat 'hell (nicht weiß)' | Attr. vielˈkis | ||||
N | vielˈgâd 'white; light, pale' | Attr. vilˈgis | |||||
Not | vielkeδ 'hell (nicht weiß)' | 1894 | |||||
A | vilkѳd 'hell (nicht weiß)' | 1894 | |||||
Kld | vīlkeδ 'hell (nicht weiß)' | 1894 | |||||
T | vilki̊it 'hell (nicht weiß)' | 1894 | |||||
K | vilki̊it 'hell (nicht weiß)' | ||||||
? mordvin | E | valdo 'hell, licht' | |||||
M | valda 'hell, licht' | ||||||
mari/cseremisz | walγə̑δə̑ 'klar, hell; Helle, Klarheit' | ||||||
U | wolγə̑δo 'klar, hell; Helle, Klarheit' | ||||||
B | wolγə̑δo 'klar, hell' | ||||||
magyar | villám 'Blitz' | ||||||
? | világ 'Licht; Welt; Leute; Volksmeinung' | ||||||
? | virul- 'blühen, gedeihen' | ||||||
? | virág 'Blume; Blüte' | ||||||
? | virrad- 'dämmern, tagen' | ||||||
reg | ? | 'Leben; Publikum; virágzás, évad, szezon; Blüte, Aufschwung, Saison; Helle, Lichtschein' | |||||
reg | ? | 'Leben; Publikum; virágzás, évad, szezon; Blüte, Aufschwung, Saison; Helle, Lichtschein' | |||||
Alt | ? | 'Menscheit; Leben' | |||||
Alt | ? | 'Menscheit; Leben' | |||||
ÚESz. | világ | ||||||
ÚESz. | virág | ||||||
ÚESz. | virrad | ||||||
ÚESz. | virul |
A finn ea és lapp d (< *eδa < *eta), valamint a mordvin do, da, magyar g, ad képzők.
A lapp vielˈgâd stb. a finn valkea alapján feltehető korai ősfinn *valketa ~ *δa palatális *välketä ~ *δä változatának a folytatója lehet.
A mordvin szó csak akkor tartozik ide, ha benne szóbelseji *k tűnt el. Ez a szó más etimológiai összefüggéshez is tartozhat (lásd *waĺɜ 'ragyogás; ragyog' FP, FU).
A magyarban szórványos finnugor *a > ősmagyar *i̮ > magyar i hangváltozás történhetett; vö. magyar apa 'apa' ~ ipa 'após' (< *appe 'após' FU), magyar szil 'szilfa' (< *śala 'szilfa' FU), magyar szalad- 'fut, szalad' ~ ? szilaj 'rakoncátlan, szilaj, vad, tüzes' (< *ćaδa ~ *śaδa 'futás; nőstény állatok párzási ingere, üzekedés; fut; üzekedik' FU, ? U).
A magyar villám szó ll eleme magánhangzóközi nyúlás eredménye.
A magyar vir- (virrad-) talán a vil- (vill-) tő ősmagyar változata, habár az l > r változásra csak szórványos és bizonytalan példa áll rendelkezésre (a virrad- szóhoz lásd még *warɜ- 'szürkül, alkonyodik, dereng, virrad' FU).
A 'fehér, világos, fényes' → finn 'tűz' jelentésváltozáshoz lásd Tuomi: Vir. 1966: 98, a magyar villám szó jelentéséhez vö. finn valkea 'fehér; fényes, világos; tűz, fényes láng' ~ 'villám', valkoinen (nyj.) 'tűz' ~ 'villám'. A magyar világ szó 'fény' ~ 'világ' jelentése a világra jön, világra hoz stb. kifejezések eredeti 'fény' jelentéséből keletkezett. A 'világ' jelentés kialakulásának esetében néhányan (Asbóth: NyK 18: 400; Simonyi: Nyr. 17: 487; Balassa: Nyr. 47: 61; Melich: NyK 35: 40; Gombocz: NyK 41: 371; Horger, MSzav. 182) szláv befolyással számolnak.
Hasonló hangalakú és jelentésű hangutánzó/hangfestő szavak számos nyelvben is találhatók, pl. vogul TJ oĺk-, KU waĺγ- 'ragyog' (< *waĺɜ 'ragyogás; ragyog' FP, ? FU), finn vilkku- 'villog, ragyog', finn välkky- 'izzik, ragyog, sugárzik'.
Nomenverbum.