Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. walkɜ FW ?FU   'fehér, világos, fénylő; világít'  de 'weiß, hell, leuchtend; leuchten'  en 'white, bright, lighting; light (vi) '



    UEW № 1111 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Licht,  Färbe


    Set of correspondences
     
    Finnish valkea 'weiß; leuchtend, hell; Feuer, leuchtende Flamme; Licht des Feuers'
      'salama, Blitz'SKES
     valkaise- 'weiß machen, bleichen; hell machen, erleuchten, erklären; enthäuten, abschälen'
     valaise- 'weiß machen, bleichen; hell machen, erleuchten, erklären; enthäuten, abschälen'
     valko 'weißer Ochs od. Pferd'
     
    Estonian valge 'weiß, hell, blond; Weißes, Licht, Helligkeit'Gen. valge
     
    ? Saami/LappishLvielˈkat 'hell (nicht weiß)'Attr. vielˈkis
    Nvielˈgâd 'white; light, pale'Attr. vilˈgis
    Notvielkeδ 'hell (nicht weiß)'1894
    Avilkѳd 'hell (nicht weiß)'1894
    Kldvīlkeδ 'hell (nicht weiß)'1894
    Tvilki̊it 'hell (nicht weiß)'1894
    Kvilki̊it 'hell (nicht weiß)'
     
    ? MordvinEvaldo 'hell, licht'
    Mvalda 'hell, licht'
     
    Mari/Cheremis walγə̑δə̑ 'klar, hell; Helle, Klarheit'
    Uwolγə̑δo 'klar, hell; Helle, Klarheit'
    Bwolγə̑δo 'klar, hell'
     
    Hungarian villám 'Blitz'
     ?világ 'Licht; Welt; Leute; Volksmeinung'
     ?virul- 'blühen, gedeihen'
     ?virág 'Blume; Blüte'
     ?virrad- 'dämmern, tagen'
    reg? 'Leben; Publikum; virágzás, évad, szezon; Blüte, Aufschwung, Saison; Helle, Lichtschein'
    reg? 'Leben; Publikum; virágzás, évad, szezon; Blüte, Aufschwung, Saison; Helle, Lichtschein'
    Alt? 'Menscheit; Leben'
    Alt? 'Menscheit; Leben'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A finn ea és lapp d (< *eδa < *eta), valamint a mordvin do, da, magyar g, ad képzők.

    A lapp vielˈgâd stb. a finn valkea alapján feltehető korai ősfinn *valketa ~ *δa palatális *välketä ~ *δä változatának a folytatója lehet.

    A mordvin szó csak akkor tartozik ide, ha benne szóbelseji *k tűnt el. Ez a szó más etimológiai összefüggéshez is tartozhat (lásd *waĺɜ 'ragyogás; ragyog' FP, FU).

    A magyarban szórványos finnugor *a > ősmagyar *i̮ >  magyar i hangváltozás történhetett; vö. magyar apa 'apa' ~ ipa 'após' (< *appe 'após' FU), magyar szil 'szilfa' (< *śala 'szilfa' FU), magyar szalad- 'fut, szalad' ~ ? szilaj 'rakoncátlan, szilaj, vad, tüzes' (< *ćaδa ~ *śaδa 'futás; nőstény állatok párzási ingere, üzekedés; fut; üzekedik' FU, ? U).

    A magyar villám szó ll eleme magánhangzóközi nyúlás eredménye.

    A magyar vir- (virrad-) talán a vil- (vill-) tő ősmagyar változata, habár az l > r változásra csak szórványos és bizonytalan példa áll rendelkezésre (a virrad- szóhoz lásd még *warɜ- 'szürkül, alkonyodik, dereng, virrad' FU).

    A 'fehér, világos, fényes' → finn 'tűz' jelentésváltozáshoz lásd Tuomi: Vir. 1966: 98, a magyar villám szó jelentéséhez vö. finn valkea 'fehér; fényes, világos; tűz, fényes láng' ~ 'villám', valkoinen (nyj.) 'tűz' ~ 'villám'. A magyar világ szó 'fény' ~ 'világ' jelentése a világra jön, világra hoz stb. kifejezések eredeti 'fény' jelentéséből keletkezett. A 'világ' jelentés kialakulásának esetében néhányan (Asbóth: NyK 18: 400; Simonyi: Nyr. 17: 487; Balassa: Nyr. 47: 61; Melich: NyK 35: 40; Gombocz: NyK 41: 371; Horger, MSzav. 182) szláv befolyással számolnak.

    Hasonló hangalakú és jelentésű hangutánzó/hangfestő szavak számos nyelvben is találhatók, pl. vogul TJ oĺk-, KU waĺγ- 'ragyog' (< *waĺɜ 'ragyogás; ragyog' FP, ? FU), finn vilkku- 'villog, ragyog', finn välkky- 'izzik, ragyog, sugárzik'.

    Nomenverbum.



    Bibliography
    • Gyarm: Aff 90, 97, 99, 150, 168, 170, 198-9 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Sajn: Dem 69 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • E.Itkonen: LpChr 177 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 581 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Kara: Nyr 41: 222 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Munkácsi: Nyr 9: 156 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Benkő: NytudÉrt 38: 20- = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 106
    • Genetz: Suomi 1899/3/16: 8
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 28: 76 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 207 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Tuomi: Vir 1966: 100 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.