Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. wajće FU    'egy kacsafajta'  de 'eine Art Ente'  en 'a kind of duck '



    UEW № 1106 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Tierarten


    Set of correspondences
     
    Estonian vais 'Moorente; Oidemia fusca'Gen. vaise
     väis 'Moorente; Oidemia fusca'Gen. väise
     
    ? Saami/LappishTvāǯ-lointe 'ein Seevogel mit weißen Flügelspiegeln; weißem Bauche und rötlichen Füßen, der gut fliegt und auf dem Wasser läuft; кракаль'lointe 'Vogel'1757
    Kvāǯ-lointe 'ein Seevogel mit weißen Flügelspiegeln; weißem Bauche und rötlichen Füßen, der gut fliegt und auf dem Wasser läuft; кракаль'lointe 'Vogel'
     
    ? Udmurt/Votyak vati 'Ente'Wied [wotj]
     vatsi 'Ente'Wied [wotj]
     vat́i 'Ente'Wied [wotj]
     vaći 'Ente'Wied [wotj]
     
    Komi/ZyryanSve̮ś 'Pfeifente, eine Entenart'Wied [syrj]
    Luve̮ź 'eine Entenart'Wied [syrj]
    Udve̮ź 'Pfeifente; eine Entenart'Wied [syrj]
    Ive̮ź 'eine Entenart'Wied [syrj]
     
    Khanty/OstyakVwäsəγ 'Ente'OL: 1
    DNwȧsə 'Ente'OL: 1
    Owȧs 'Ente'OL: 1
     
    Mansi/VogulTČвис 'Ente'Gulya, Mskr
    Sou̯asse 'Ente'Gulya, Mskr
    Soвáзу 'Ente'Gulya, Mskr
    Sowās 'Ente'FUF: 14:33 (Kannisto)
    LOwās 'Ente'FUF: 14:33 (Kannisto)
     
    Hungarian vöcsök 'Steißfuß, Lappentaucher; Podiceps cristatus'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A magyar k képző.

    A lapp szó idetartozása bizonytalan, mivel csak a vɑ̄ǯ-loᵢnte összetételből ismert.

    A votják szó idetartozása szintén bizonytalan, mivel a zürjén e̮ hangnak a votjákban o a szabályos megfelelője. Az a talán szórványos *o > a változással magyarázható (vö. E. Itkonen: FUF 31: 291). A votják nyelvjárásközi o ~ a megfeleléshez lásd még Wichmann: MSFOu. 36:51. A votják ć (> ť) ~ zürjén ź hangmegfelelés is szokatlan.

    A *-jć- szó belseji hangkapcsolat az eredeti veláris magánhangzót — az észt vais kivételével — valamennyi nyelvben palatálissá tette: *a > *ä > észt ä, őspermi *ȯ, magyar ö (< ë) stb.

    A többek (Toivonen FUF 19: 166; SzófSz. mit ?; N. Sebestyén: NyIOK 1: 373; ALH 1: 301; FUV) által idevont cseremisz B woć: šar-w. 'nagy kacsa, amelynek farok helyett nagyon vékony tolla van' nem tartozik ide, mert utótagja a B poč 'farok' szóval azonos (E. Itkonen: UAJb 28: 76; Bereczki: NyK 62: 128; Bereczki: ESA 5: 292). A votják S voči̮ 'kacsa' (Toivonen: FUF 19: 166; FUV; ESK) szó belseji č hangja miatt nem vonható ide (vö. Uotila: MSFOu 65: 169; Moór: ALH 2: 62).




    Bibliography
    • Collinder: CompGr 114 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Toivonen: FUF 19: 167 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Munkácsi: KSz 13: 221 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Europaeus: Suomi 1868: 99
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 102 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • Munkácsi: VNGy 2: 0320 = Munkácsi, Bernát, Vogul népköltési gyűjtemény. I–IV. Budapest 1892–1921 [Die Fortsetzungen s. auch MK 3 und 4].