Uralonet

waja- FU 'elmerül, süllyed' de 'sinken, einsinken, untersinken' en 'sink (vi) '

UEW № 1105 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		vajoa- 'sinken, versinken, einsinken, niedersinken, untergehen'

Estnisch		vaju- 'sinken, versinken, einsinken, niedersinken, untergehen; langsam fließen'

Saami	L	vuodjo- 'sinken, absinken'
	N	vuoggjo- -j- 'sink, go to the bottom; penetrate into something; fade, grow dim'
	Kld	oaješγu_itte- 'zu sinken anfangen'		1723
	K	oaješγu_itte- 'zu sinken anfangen'

Mordwinisch	E	vaja- 'sinken, untersinken, ertrinken'
	M	vaja- 'sinken, untersinken, ertrinken'

Wotjakisch/Udmurtisch	S	vi̮j- 'untersinken, versinken, untergehen'
	K	və̑j- 'untersinken, versinken, untergehen'
	G	vı̣̑jı̣̑- 'sinken, versinken'		MSFOu: 65:54 (Wichmann, mitg. Uotila)

Komi/Syrj	S	ve̮j- 'sinken, versinken, einsinken, niedersinken, zu Boden sinken, untergehen, ertrinken'
	S	ve̮jt- 'senken, versenken, einsenken, niedersinken, eintauchen (tr.), untertauchen (tr.), ertränken'
	P	ve̮j- 'sinken, versinken, einsinken, niedersinken, zu Boden sinken, untergehen, ertrinken'
	P	ve̮t́- 'senken, versenken, einsenken, niedersinken, eintauchen (tr.), untertauchen (tr.), ertränken'
	PO	vu̇·j- 'untersinken'
	PO	vȯ·t́- 'eintauchen, ins Wasser senken'

Chanti/Ostjakisch	Syg	ojm- 'lesüllyed; hinabsinken'
	Syg	ujt- 'süllyeszt; senken'	< Mansi/Wogulisch

Mansi/Wogulisch	LM	ujt- 'alásüllyeszt; hinuntersenken'		MSz
	N	uj- 'süllyed; sinken'		MSz
	N	ujt- 'lesüllyeszt; versenken'		MSz
	N	ujt- 'süllyeszt; senken'		MSz
	N	oim- 'lesüllyed; hinabsinken'		MSz
	N	oimit- 'lesüllyed; hinabsinken'		Reg [ostj]

Ungarisch		vejsze 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
	reg	veisz 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
	reg	vejsz 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
	reg	véisz 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
	reg	vejész 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
	reg	vesz 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
	reg	vész 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
	reg	vésze 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'

Erklärung

A magyar vejsze (< *vejësze <*vejëszé) szó sz eleme deverbális névszóképző, a szóvégi e (< *é) pedig PxSg3.

A permi nyelvek első szótagi magánhangzója a rákövetkező j palatalizáló hatásával magyarázható. Az őspermiben két lehetséges hangváltozással lehet számolni: *vaj- > *väj- > *voj- vagy *vaj- > *vo̭j- > *vȯ̭j-. A PO vu̇j- és vȯ·ť- magánhangzó-megfelelés u̇ ~ ȯ (< *ȯ̭ ~ *ȯ) váltakozáson alapul (E Itkonen: FUF 31: 298, 318). A finnugor *a a magyarban a rákövetkező j palatalizáló hatására e hanggá változott.

A magyar szavak feltett korábbi 'leengedett, lesüllyesztett halrekeszték' jelentése az eredeti 'csökken, süllyed' jelentésből magyarázható. Vö. német Senknetz, Senkreuse.

A magyar szót korábban a következő szavakkal egyeztették: cseremisz waźa 'halrekeszték'; osztják V ať, DN oť, Kaz. ɔś 'kerítés, körbekerítés' (Beitr. 124 ?-lel; Beke Nyr 48: 13 ?-lel; Toivonen: FUF 19: 159; SzófSz. stb.). A cseremisz waźa csuvas jövevényszó (Bereczki NyK 66: 117). Továbbá a magyar v nem feleltethető meg az osztják magánhangzós szókezdetnek, valamint a magyar j sem az osztják ť, ś (< *ć) hangoknak.

Literatur

Setälä: Balassa-Eml 132.00
Collinder: CompGr 67 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Steinitz: DEWO 24 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Steinitz: FgrVok 38 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 14/3: 25 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Wiklund: MSFOu 10: 135 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Uotila: MSFOu 65: 54, 262 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MUSz 473 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Rédei: NyK 88: 210 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 101
Genetz: Suomi 1897: 8, 11
Uotila: SyrjChr 176 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
Lytkin: VokPerm 142 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.