Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. waćɜ FU    'vékonyabb, hajlékony ág'  de 'dünner, biegsamer Ast, Zweig'  en 'thin, bendable branch or twig '



    UEW № 1098 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: A növények részei


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    számi/lappSwatjos 'bacillum, cui pisces affiguntur sole et aere torrendi'Lind -- Öhrl [lapp], FUF: 160 (Toivonen)
    Nvāǯos -ččus- 'each of the loose-bars on a frame for drying fish'
     
    ? mari/cseremiszCwaze 'vessző; Rute'NyK: 45:339 (Beke)
    Pwaze 'vessző; Rute'NyK: 45:339 (Beke)
     
    hanti/osztjákVjwăsa 'Bootsstaken'250
    DNwăsə 'Rute, Stange, an der das Netz beim Einlegen festgemacht wird'250
    Owăs 'ein'250
     
    manysi/vogulTJošā· 'kaksi vedenpohjaan pystytettyä seivästä, joista toiseen sidotaan pyydyksen perä, toiseen suuvanne; zwei in den Wasserboden gestellte Pfähle, an den einen wird das Ende des Fanggarnesan, an den anderen der Mundreifen gebunden'Vir: 1950:156 (Kannisto, mitg. Liimola)
    KUwasə : χūləpwasə 'veitsellä vuoltuja pyöreitä keppejä, joilla verkko kiinnitetään vedenpohjaan; mit dem Messer geschnitzte runde Stöcke, mit denen das Netzin dem Wasserboden befestigt wird'
    Pwošə 'kaksi seivästä, joilla kiinnitetään verkon päät; zwei Pfähle, mit denen die Netzenden befestigt werden; (toisen tiedonantajan mukaan:) vähän matkaa rannasta veteen pystytetty seiväs, johon kiinnitetään verkon toinen pää; varras, jolla kaloja kuivataan; palikka, jolla ketrinkäpyjä pudotetaan; (nacht einem anderen Gewährsmann:) nicht weit vom Ufer ins Wasser gestellter Pfahl, woran das eine Ende des Netzes gebunden wird; Spieß, mit dem die Fische getrocknet werden; Stock, womit die Zederzapfen hinabgeschüttel'
     
    magyar vessző 'Rute, Gerte, Stab'Akk, Px3Sg. vesszőt, vesszeje
    Alt 'Zweig'
    ÚESz.vessző


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A lapp s és magyar ő képzők.

    Bizonytalan, hogy a cseremisz szó idetartozik-e, mivel csak néhány nyelvjárásból vannak adatok.

    A magyarban az eredeti első szótagi veláris magánhangzó szó belseji *ć hatására palatalizálódott. A magyar ssz magánhangzóközi geminálódás eredménye.

    A lapp és obi-ugor nyelvekben a szó halászati műszóvá vált.



    Bibliográfia
    • Collinder: CompGr 399 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Toivonen: FUF 19: 160 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Beke: NyK 45: 339 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NytudÉrt 58: 171 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Liimola: Vir 1950: 155 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.