Based on the Uralothek |
Finnish | te 'ihr' | Gen. teidän | |||||
Estonian | te 'ihr' | ||||||
teie 'ihr' | |||||||
Saami/Lappish | Wfs | diị̑jε` 'ihr' | 2644 | ||||
N | dī 'ihr' | ||||||
Not | tij 'ihr' | 614 | |||||
A | tij 'ihr' | 614 | |||||
Kld | tij 'ihr' | 614 | |||||
T | tij 'ihr' | 614 | |||||
K | tij 'ihr' | ||||||
Mordvin | E | tiń 'ihr' | |||||
E | t́iń 'ihr' | ||||||
M | t́iń 'ihr' | ||||||
Mari/Cheremis | KB | tä 'ihr' | |||||
U | te 'ihr' | ||||||
B | te 'ihr' | ||||||
Udmurt/Votyak | S | ti 'ihr' | |||||
MU | ti 'ihr' | Wichm [wotj] | |||||
G | ti 'ihr' | Wichm [wotj] | |||||
Komi/Zyryan | S | ti 'ihr' | |||||
P | tije̮ 'ihr' | ||||||
PO | ti '' | ||||||
PO | ti : ti o·rdɵn 'у вас' | ||||||
Khanty/Ostyak | V | -təγ 'у вас' | MSFOu: 128:17,18,125,337 | ||||
DN | -tə 'у вас' | MSFOu: 128:17,18,125,337 | |||||
O | -ti 'у вас' | MSFOu: 128:17,18,125,337 | |||||
Hungarian | ti 'ihr' | ||||||
reg | tí 'ihr' | ||||||
reg | tü 'ihr' | ||||||
reg | tű 'ihr' | ||||||
reg | tik 'ihr' | ||||||
reg | tyik 'ihr' | ||||||
reg | têk 'ihr' | ||||||
reg | tek 'ihr' | ||||||
Alt | tin magatok 'ihr selbst' | ||||||
Nganasan | têŋ 'ihr' | Castrén, SamGr: 350 | |||||
Selkup | Ta | te 'ihr' | MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo) | ||||
B | te 'ihr' | MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo) | |||||
N | ti 'ihr' | MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo) | |||||
Ke | te 'ihr' | MSFOu: 122:176,178,180,183,184 (Castrén-Lehtisalo) | |||||
Kamassian | šiʔ 'ihr' | ||||||
Koibal | се 'ihr' | Janhunen, SW: 156 | |||||
Mator | тендя 'ihr' | Janhunen, SW: 156 | |||||
тэндэ 'ihr' |
Vö. jukagir tit 'ti, tiétek'; az indoeurópai és altaji kapcsolatokhoz lásd *tȣ̈ 'te' U.
A lapp j, zürjén P je̮, mordvin ń és magyar n (< U *nɜ) névmásképző. A magyar ti stb. névmásban ugor vagy uráli *ŋ névmásképző rejlik, amely *γ-n keresztül vokalizálódott: ugyanez a képző lehet meg a nganaszan têŋ névmásban is.
A tőbeli magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen uráli előzményre: a finn képviselő *e, a mordvin, permi és magyar *i vagy *e, a feltett őscseremisz *ε pedig korábbi *ä vagy *e előzményből származtatható. A vokalizmusban mutatkozó tarkaság ősi is lehet. A személyes névmásokból keletkezett személyragokban is mutatkozik magánhangzó-váltakozás némely nyelvben, pl. finn tte ~ tta, ttä, nne ~ nna, nnä, cseremisz δa, δä, ta, tä (vö. E. Itkonen: Vir. 1955: 171, FUF 39: 209).