Uralonet

tuna- U 'hozzászokik, tanul' de 'sich gewöhnen, lernen' en 'become accustomed, get used to, learn '

UEW № 1078 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Tanul

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


mordvin	E	tonado- 'lernen; sich an etw. gewöhnen'
	E	tonavto- 'lernen; gewöhnen'
	M	tonado- 'lernen; sich an etw. gewöhnen'
	M	tonafto- 'lernen; gewöhnen'

mari/cseremisz	KB	tə̑menä- 'lernen, sich üben'
	KB	tə̑mejä- 'lernen, sich üben'
	U	tunema- 'lernen, sich üben'
	B	tunema- 'lernen; sich gewöhnen'
	B	tunə̑kte- 'lehren, raten; gewöhnen'

udmurt/votják	S	tuno 'Zauberer, Hexenmeister, Wahrsager'
	M	tuno 'Zauberer, Hexenmeister, Wahrsager'
	Uf	tunal- 'wahrsagen, zaubern'	Wichm [wotj]
	Uf	tunoći 'Wahrsager, Zauberer'	Wichm [wotj]
	G	tunal- 'wahrsagen, zaubern'	Wichm [wotj]

komi/zürjén	S	tunal- 'erwachsene Leute spielen (Kinder wenn sie, z. B. Hochzeit, Begräbnis usw. spielen)'
	V	tun 'Wahrsager, Weissager, Seher'
	I	tunal- 'erwachsene Leute spielen (Kinder wenn sie, z. B. Hochzeit, Begräbnis usw. spielen); wahrsagen'

? magyar		tanul- 'lernen, studieren'
		tanít- 'lehren, belehren, unterrichten, unterweisen'
	ÚESz.	tanít

? nyenyec	O	tanarā- 'durch Strafen abrichten, belehren'	465

? enyec	Ch	tadda- 'lehren'

? szölkup		tanamda- 'sich gewöhnen, lernen'
	Ta	tanti̮- 'lernen, erlernen'	Erd

Magyarázat

Vö. altaji: török, mongol tani- 'ismer, felismer'.

A mordvin ad, avt, aft, cseremisz ma, kte, votják o, votják és zürjén al, magyar ul, ít, nyenyec rɑ̄ és szölkup ti̮, mda képzők. A nyenyec alak dd kapcsolatában szintén képző rejtőzhet, amely korábbi *nt kapcsolatra mehetett vissza, amelyben a *t igeképző. Az is lehetséges, hogy a szó hangalakját a tudda- 'tapasztal, kitalál' szó befolyásolta.

A cseremisz tə̑menä- alakban hangátvetés ( < *tə̑nemä-) történt.

Jelentéstani alapon a permi szavak idetartozása bizonytalan.

A magyar tanul- és finn tottu- (< *tonttu-) 'hozzászokik, megszokik' igék egyeztetése (lásd Bibliográfia) nem fogadható el. Utóbbi a finn tosi (Gen. toden) 'igaz, valós' származéka, eredeti jelentése 'komoly, megállapodott' lehetett (Hakulinen: Vir. 1927: 229; E. Itkonen: UAJb. 28: 67).

Bibliográfia

Gyarm: Aff 118, 196-7 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
ÁKE 589 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Collinder: AUU 1/4/1965: 146 = Acta Universitatis Upsaliensis. Nova Series. Acta Societatis Linguisticae Upsaliensis. I–, Stockholm – Göteborg-Uppsala 1963–.
Beitr 20 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Wichmann: FUF 14: 112 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUFA 12: 82 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 30/5: 64 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 177 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Halász: NyK 23: 263 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Budenz: NyK 6: 411 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Janhunen: SW 147 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 424 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Räsänen: Vir 1947: 171 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
Lytkin: VokPerm 211 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.