Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. tulka U    'toll, szárny'  de 'Feder, Flügel'  en 'feather, plume, wing '



    UEW № 1075 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    számi/lappLtål'kē '(bird's) feather, Daune'
    Ndǫl'ge -lg- '(bird's) feather'
    Ttoilke 'Feder'663
    Ktoilke 'Feder'
     
    mordvinEtolga 'Feder, Flügel'
    Mtolga 'Feder, Flügel'
     
    udmurt/votjákSti̮li̮ 'Feder, Flügel'
    Ktə̑lə̑ 'Feder, Flügel'
    Gtị̑lị̑ 'Feder, Flügel'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénLeti̮l 'Feder, Flügel'
    Pti̮v 'Schwung- od. Schwanzfeder'
    POtɵl 'Feder, Flügel'
     
    hanti/osztjákVtŏγəl 'Feder, Flügel'OL: 111
    DNtŏχət 'Feder, Flügel'OL: 111
    Otŏχəl 'Feder, Flügel'OL: 111
     
    manysi/vogulTJtōl 'Flügel'WV: 73
    KUtowl 'Flügel'WV: 73
    Ptowl 'Flügel'WV: 73
    Sotowəl 'Flügel'WV: 73
     
    magyar toll 'Feder'
    regtall 'Feder'
    regtollu 'Feder'
    regtolu 'Feder'
    regtolyu 'Feder'
    regtoju 'Feder'
    regtulu 'Feder'
    regtú 'Feder'
    regtolv- 'Feder'
    ÚESz.toll
     
    nyenyecOto 'Feder, Flügel'489
    Otyly 'Feder, Flügel'< komi/zürjén
    Ot́ly 'Feder, Flügel'< komi/zürjén
     
    enyec tua 'Flügel'
     
    nganaszan t́ụ 'Flügel'
     t́ụa 'Flügel'
     
    szölkupTatuu 'Flügel, Feder'
    Btuu 'Flügel, Feder'
    Ntu 'Flügel, Feder'
    Ketú 'Flügel, Feder'
     
    mator tu 'Flügel, Feder'FUFA: 12:106 (Setälä)


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vgl. ? alt.: türk. tü 'hair, feathers', türk. tülüg 'hairy, feathered', türk.tülkü 'fox' .

    Die Stammesalternation toll ~ tollu (tolv-) läßt sich aus dem *lk erklären.

    Finn. sulka 'Feder vom Flügel od. Schwanz' (MUSz. 225; VglWb. 563; Halász: NyK 23:265; Wichmann: FUF 11:229, 15:38; Setälä: FUFA 12:106, JSFOu. 30/5:57; Beitr. 65) kann wegen des anlautenden s und liv. tūrgə̑z 'sulg; Feder' (Mägiste: EK 10: 130) wegen des inlautenden r nicht hierher gestellt werden.

    Tscher. (Wichmann: FUF 15: 38) -təl, -tə̑l, -tiĺ: J pistəl, U pə̑štə̑l, B pə̑stə̑l, M piśtiĺ 'Feder' wurde von mehreren Forschern (MUSz. 225; VglWb. 563; Setälä: FUFA 12: 106, JSFOu. 30/5: 57; Wichmann: FUF 15: 38; Beitr. 65; Beke: NyK 45: 345; Toivonen: FUF 19: 207; Sauvageot, Rech. 72; Steinitz, FgrVok. 22; FUV; Collinder, CompGr. 120) hierzu gestellt. Die Zusammenstellung stößt jedoch auf Schwierigkeiten, da einerseits das tscher. Wort als selbständiges Wort nicht belegt ist, andererseits sein Vokal palatal ist.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 87, 89, 190, 204-5, 273 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 65 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 120 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 63 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Steinitz: FgrVok 22 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Setälä: FUFA 12: 106 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 57 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • E.Itkonen: LpChr 100.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • Honti: MNy 81: 145 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 225 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 265 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Németh: NyK 47: 472 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 76: 366 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 72 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • Janhunen: SW 166 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 563 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.