Uralonet

tuδ̕ka, tuδ̕ka-mɜ FP FU 'vmilyen kiálló dolog, vminek a hegye, csúcsa' de 'etw. Hervorragendes, Spitze' en 'something protruding, tip, peak '

UEW № 1071 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Scharf. Spitz

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		tutka 'udd, undersökning, kritik; Spitze; Untersuchung, Kritik'
		tutkain 'udd, spets, ända; Spitze, Ende'	Gen. tutkaimen
		tutkan 'udd, spets, ända; Spitze, Ende'	Gen. tutkamen
		tutki- 'untersuchen, prüfen, forschen'

Estnisch		tutk 'Ende, Winkel'	Gen. tutka
		tutkem 'Ende, Winkel'	Gen. tutkma

Saami	Wfs	dur^uk̀o͕mɛ̮ 'Knospe, Kätzchen an Bäumen'			2722
	N	duŧkum ~ duŧkun 'leaf-bud (on trees) esp. bud of birch-tree'
	N	duŧkâ 'study, examine, investigate;inquire'		< Finnisch

Wotjakisch/Udmurtisch	S	tuľi̮m 'die oberen zarten Sprößlinge des Baumes'
	M	tuľi̮m 'die oberen zarten Sprößlinge des Baumes'

Chanti/Ostjakisch	V	tö̆j 'oberes Ende (des Flusses, des Baumes), Ende, Gipfel, Spitze (eines Spießes)'			966
	DN	tĕj 'oberes Ende (des Flusses, des Baumes)'			966
	O	tȧ̆j 'Spitze (des Messers, des Nagels); hinteres Ende od. Spitze der Reuse'			966

Mansi/Wogulisch	TJ	taľək 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'			WV: 70
	KU	taľəχ 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'			WV: 70
	P	taľk 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'			WV: 70
	So	taľəχ 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'			WV: 70
	So	toľəχ 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'			WV: 70
	LO	taľəχ 'Gipfel, Spitze, Ende; obere Lauf des Flusses'			WV: 70

Ungarisch		tőgy 'Euter, Gesäuge; (spöttisch) csecs, emlő; Brust, Mamme'
	Alt	tölgy 'Euter, Gesäuge; (spöttisch) csecs, emlő; Brust, Mamme'

Erklärung

A lapp és votják m képző, amely már a finn-permi korban a szóhoz járulhatott (vö. finn tutkan). A vogul χ és k szintén képzők.

A palatális hangrendűség a *δ̕ hatására az ugor alapnyelvben alakulhatott ki (vö. Rédei: NytudÉrt. 58: 170).

A magyar gy szabályos folytatója a finnugor *δ̕(k) hangnak; a magyar gy > lgy hangváltozáshoz vö. Pais: MNy. 30:104, NyIOK 7:106; Horváth: MNy. 45:53; Benkő, LyTört. 10, NyIOK 7:130 (másként Bárczi: NyIOK 7: 119).

A magyar tőgy szónak altaji nyelvekből való származtatása (vö. teleut telin, mongol deleng 'nőstényállatok tőgye') (Munkácsi: KSz 2: 194) hangtani okokból nem fogadható el (Gombocz: Nyr. 33: 54; SzófSz.).

Az ESK alapján a fenti szócsaláddal egyeztetett zürjén toĺ : pon-t. 'árpa (szem)' szó jelentéstani okból nem vonható ide.

Literatur

Wichmann: FUF 11: 208 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Wichmann: FUF 16: 195 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUF 2: 245 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Benkő: LyTört 10 = Benkő, Loránd, A magyar ly hang története. Budapest 1953 (NytudÉrt. 1).
Wiklund: MSFOu 10: 270 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Wichmann: Nyr 41: 37 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
Rédei: NytudÉrt 58: 170 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.