Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. towkɜ FU    'tavasz; árad, emelkedik (a víz)'  de 'Frühling; ?fluten, steigen (vom Wasser)'  en 'spring; rise (water level) '



    UEW № 1069 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Wachsen,  Jahreszeit


    Set of correspondences
     
    Finnish touko 'das Säen, Saat; wachsende Saat; Saatzeit'
     toukokuu 'Mai'kuu 'Mond, Monat'
     
    Estonian tõug 'Sommersaat, Sommerkorn'Gen. tõuu
     
    MordvinEtundo 'im Frühling; Frühling'
    Mtunda 'im Frühling; Frühling'
     
    ? Udmurt/VotyakStud : tud-vu 'Überschwemmung'vu 'Wasser'
    Stuli̮s 'Frühjahr, Frühling; im Frühjahr'
    MUtuwi̮s 'Frühjahr, Frühling; im Frühjahr'Wichm [wotj]
    Ktulə̑s 'Frühjahr, Frühling; im Frühjahr'
    Gtulị̑s 'Frühjahr, Frühling; im Frühjahr'Wichm [wotj]
     
    Komi/ZyryanStu- 'zunehmen, sich vermehren, (v. Wasser) steigen'
    Stuli̮s 'Frühjahr, Frühling'
    Itu- 'zunehmen, sich vermehren, (v. Wasser) steigen, fluten,übertreten (von Wasser)'
    Ituli̮- 'zunehmen, sich vermehren, (v. Wasser) steigen, entstehen'
    Ptuvi̮·s 'Frühjahr, Frühling'
    POtulɵ·s 'Frühjahr, Frühling'
     
    Khanty/OstyakVjtoγ 'Frühling'OL: 21
    Vjtoγi̮ 'Frühling'OL: 21
    DNtȧwə 'Frühling'OL: 21
    Otăwi 'Frühling'OL: 21
    Kaztɔw 'Frühling'OL: 21
    Kaztɔwĭ 'Frühling'OL: 21
     
    Mansi/VogulTto̰j: to̰j-poŋ 'tavasz; Frühling'poŋ (päŋ) 'Kopf, Haupt'MSz
    KUtūjə 'Frühling'MSFOu: l27:179 (Kannisto, mitg. Liimola)
    Ptūjə 'Frühling'MSFOu: l27:179 (Kannisto, mitg. Liimola)
    Sotūja 'Frühling'MSFOu: l27:179 (Kannisto, mitg. Liimola)
     
    Hungarian tavasz 'Frühling, Frühjahr, Lenz,'
    Alt 'Frühlingsfrüchte; olyan gabonanemű, amelyet tavasszal szokás vetni (árpa, zab, kukorica); Getreindeart, die im Frühjahr gesät wird (Gerste, Hafer, Mais)'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A finn o, osztják ə, i, vogul ə, a és magyar (a)sz képző. A mordvin ndo, nda valószínűleg esetrag.

    A permi igei és névszói adatok csak akkor egyeztethetők egymással, ha a 'tavasz' jelentésű permi és más finnugor szavak egy finnugor 'árvíz, emelkedés (vízé)' jelentésű ige származékai. Ezt a magyarázatot a jelentés szempontjából több analógia is alátámasztja. Ugyanis az évszakok nevei több nyelvben is összefüggnek az évszakra jellemző természeti jelenség (vagy az évszakban végzett munka) megnevezésével, vö. pl. finn suvi 'nyár' ~ 'olvadás télen', osztják V lǒŋ 'nyár' ~ lǒŋi̮m 'hómentes hely', orosz зима 'tél' ~ avesztai zyå- (zim-) 'fagy, tél' (lásd Vasmer, REtWb.).

    Nomenverbum?



    Bibliography
    • ÁKE 593 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Rédei: NyK 68: 424-5 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • A.Kövesi : PermiKépz 308
    • Lindström: Suomi 1852: 89
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 91 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • Anderson: Wandl 32 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).